Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

•299 az 1897: XXXIV. t.-cz. 18. §. és a 17. §. 4. pontja szerint nem a kir. járásbíróság, hanem a kir. törvényszék hatáskörébe van utalva. Ennélfogva a békési kir. járásbíróság megsértette a törvényt, midőn ez ügyben érdemlegesen itólt. ítélete ez okból a hatáskör hiánya miatt a bpts. 442. §. végpontja értelmében megsemmisítendő és az ügy a békósgyulai kir. törvényszékhez mint illetékes hatósághoz utasítandó volt. Kelt Budapesten, 1901. évi április hó 17-én. 13. sz. Katonai szökevény által, szökésének tartama alatt elkövetett bűncselekmény tekintetében az eljárás a katonai birósáy hatáskörébe tartozván, sérti a törvényt a kir. törvényszéknek oly Ítélete, melylyel — bár téves adatok alapján — katonai szökevénynek bűncselekményeit bírálat tárgyává tette. 2.744/1901. B. szám. O Felsége a király nevében a magyar királyi Curia háromrendbeli lopás büntette és kétrendbeli lopás vétsége miatt vádolt H. J. G.v- és tulajdon elleni kihágással vádolt K. K. férj. özvegy H. K.-né ellen a zala-egerszegi kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1900. évi deczember hó 10-én 4.047. sz. a. elintézett bűnvádi pert a kir. koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán 1901. évi május hó 9-ik napján tartott nyilvános tárgyalás alapján a koronaügyésznek meghallgatása után vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott : A zala-egerszegi kir. törvényszéknek fent idézett keletű és számú Ítélete, mint a melylyel a törvény megsértetett, a H. J.-ról rendelkező részében megáemmisittetik és a nevezett kir. törvényszék utasittatik, hogy az összes ügyiratokat saját hatáskörében való eljárhatás végett a soproni cs. és kir. helyőrségi katonai bírósághoz tegye át és a most megsemmisített ítélettel kiszabott büntetését töltő vádlott személyét is a katonai hatóság rendelkezésére bocsássa. Indokok: A m. kir. csendőrségnek 1901. évi február 3-án és febr. 8-án 374 sz. a. kelt jelentései, a budapesti cs. és kir. katonai parancsnokságnak, mint birói hatóságnak f. é. febr. 20-án 1005/6.074. sz. a. kelt átirata, a soproni cs. és kir. helyőrségi katonai parancsnokságnak f. é. márcz. hó 15-én 281. sz. a. kelt értesitvénye, úgyszintén a zala-egerszegi kir. ügyésznek f. é. április hó 4-én 1.302. sz. tett jelentése é« csatolmányai minden kétség fölé helyezik, hogy a zala-egerszegi kir. törvényszéknek idézett ítéletével büntetés alá vont H. J. Gy. álnév alá rejtőzött személy azonos azzal a F. Gy.-el, a ki a 44-ik cs. és kir. gyalogezred kötelékében áll és Kaposvárról 1900. évi július hó 10-én megszökött Minthogy a véderőről szóló 1889. évi VI. t.-cz. 62. §-ának harmadik bekezdése értelmében a közös hadsereg tényleges szolgálatában álló egyénei a katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt állanak ; minthogy a szóban lévő H. J. Gy. helyesebben F. Gy. a bűncselekmények elkövetése idejében (1900. évi szeptember 24-én, 26-án, 27-én ós 29-én) mint katonai szökevény tényleges katonai kötelékben volt ; ós minthogy ezek szerint nyilvánvaló, hogy a zala-egerszegi kir. törvényszék hatáskörét túllépte, a midőn, bár téves adatok alapján egy