Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

II. t A m. kir. Curiának büntető ügyekben hozott teljes ülési döntvényei1) 1. sz. A magyar BTK. életbeléptetése előtt elkövetett oly büntetendő cselekmény, mely az elkövetéskor hatályban volt törvény vagy jogszabály szerint, könnyű testi sértési kihágást képezett, a BTK. 301. §-a által pedig súlyos, illetőleg könnyű testi sértés vétségének minősittetik : tekintettel a BTK. 2. §-ára, mely a régi és az uj törvény intézkedései közül a legenyhébbet rendeli alkalmazni, könnyű testi sértési kihágásnak minősítendő, és a büntetés neme elzárásban állapitandó meg. II. 506. m. V. 8551. 2. sz. Súlyos testi sértés bűntettének a BTK. 92. és 20. §-ai alapján súlyos testi sértés vétségére való átváltoztatása esetében, a BTK. 302. §-ában meghatározott fogház, valamint a pénzbüntetés együtt alkalmazandók. II. 668, m. V. 10054. 3. sz. Azon vétségek, büntethetőségek elévülése vagy el nem évülése, melyek a Btk. 5. §-a alapján kihágásnak minősíttetnek, az elévülésnek a kihágásokról szóló törvényben meghatározott szabályai (KBTK 31. §-a) szerint számítandó. II. 577, m. V. 9056. 4. sz. A vizsgálati fogságnak vádlott hibáján kivüli hosszú tartama egészben beszámítandó, azonban e beszámítás alatt nem érthető az, hogy ugyanazon tartamú fegyház vagy börtön mondassék kitöltöttnek, mint a melyet vádlott a vizsgálati fogságban, habár önhibáján kívül töltött. II. 55. m. V. 8948.2) 5. sz. A BTK. 284. §-ának rendelkezése azon férjes nőre, ki a házasságának tartama alatt született gyermekét megöli, azon esetre sem nyerhet alkalmazást, ha gyermekét nem férjével, hanem a házasság tartama alatt, akár a házasság létrejötte előtt mással nemzette ; s hogy ebből következőleg az olyan nő, a fenforgó körülményeknek megfelelően, az emberélet elleni bűntettekre nézve fennálló általános szabályok szerint büntetendő. II. 658, m. 9893. *) Az 1896 : XXXIII. t.-czikkbe iktatott büntető perrendtartás és az annak életbeléptetéséről szóló 1897 : XXXIV. t.-cz. hatálybalépte (1900. január 1.) óta a büntető eljárásra vonatkozó döntvények — amennyiben a most idézett két törvénynyel szabályozott kérdésre vonatkoznak — többé nem alkalmazhatók. 2) V. ö. alábbi a 64. sz. t. ü. döntvényt.