Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

8 jutalék tulajdonosa a zálog-jog- bejegyzése után tulajdonul megszerzi, akár volt a megszerzett jutalék zálogjoggal terhelve, akár nem. I. 189, m. II. 2919. 49. sz. A kir. curia a kir. ítélőtáblának oly végzését, melyet külföldi bíróság elmarasztaló határozatára alapított végrehajtási kérelem felett hozott, nem vizsgálhatja felül, habár annak tárgyát a viszonosság fenn- vagy fenn nem forgása kérdésének eldöntése is képezi II. 409, m. III. 5002. 50. sz. Az a jelzálogos hitelező, a ki a sorrendi tárgyalásra szabályszerűen megidézve, vagy a sorrendi végzésről órtesitve lett, abból az okból, mert a fizetési sorrend megállapításánál a telekkönyvi elsőbbség figyelmen kivül hagyásával mellőztetett, rendszerint nincsen jogosítva követelését külön peruton érvényesíteni az ellen a hitelező ellen, a kinek követelése az ő mellőzésével soroztatott és kielégítést nyert. II. 474, m. III. 5528. 51. sz. Azokban a községekben, a melyekben az úrbéri italmérés gyakoroltatott, azért megállapított kártalanítási összegekre a tulajdonjog a volt úrbéreseket illeti. A megállapított kártalanítás összege azonban kötményezett kötvényekben a jetenlegi politikai községnek adandó ki. I. 461, IV. 104, m. I. 487. 52. sz. Hazájuk törvényei szerint megalakult és tényleg működői kölcsönös biztosító társaságok (szövetkezetek) Magyarországban fiókintézetet avagy ügynökséget állithatnak fel és czégüket bejegyeztethetik, ha a kereskedelmi törvény által e végre megállapított feltételeknek eleget tesznek. II. 331. m. IV. 6540. 53. sz. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 94. §-ának &\ c) és d) pontjaiban foglalt rendelkezések az ezen szakaszban emiitett kivételes bíróságok hatáskörének megállapítása tekintetében abban az esetben is alkalmazandók, ha az e szakaszban említett valamely kereskedelmi ügyletre nézve csak az alperesként perbe vont fél vetette alá magát Írásban ily kivételes bíróságnak. III 784, m. III. 1669. 54. sz. A szülők tartósan különválva élése esetében az iránt, hogy a házasságból született kiskorú gyermeket, melyik szülő van jogosítva magánál tartani tekintet nélkül arra, hogy történt-e erre nézve a szülők között szerződésszerű megállapodás vagy nem, mindig a gyámhatóság határoz s a gyámhatóság e határozatával meg nem elégedő fél annak kimondását, hogy a kiskorút magánál tartani ő van jogosítva, a bíróság előtt szerződés teljesítése czimón se követelheti* III. 590, m. II. 2011. 55. sz. Oly harmadik személytől, a ki végrehajtás alá vont telekkönyvezett ingatlanra vagy annak egy részére a végrehajtató nyilvánkönyvi jogait megelőzően tulajdoni jogot szerzett, meg nem tagadható a jogosultság, hogy a végrehajtató ellen az 1881. évi LX. t.-cz. 168. §-a alapján keresetet indíthasson, habár szerzett joga telekkönyvileg nincs is bejegyezve. IV. 1433, m: III. 5464, VII. 12242 56. sz. Lejárt váltó alapján a telekkönyvi rendelet 88. §-a értei mében előjegyzett zálogjog, mely az 1881. évi XVII. t.-cz. 27. §-a pont* E döntvény rendelkezése részben hatályát vesztette a házasságjogról szóló 1894 : XXXI. t-cz. 102. és 105. §§-ainak rendelkezései alapján.