Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

9 jában meghatározott 15 napi váltságos határidőn belül szereztetett, az 1881. évi XVII. t.-cz. 27. §-ának 3. pontja alapján is megtámadható. IV. 441, V. 1639, m. II. 3100. IV. 8070. 57. sz. Abban az esetben, midőn a haszonbérlet tárgya valamely kisebb királyi haszonvételi jog, a haszonbéri szerződésben foglalt azon általános kikötés alapján, hogy a haszonbérelt jog után járó állami, megyei és községi adókat a haszonbérlő kötetes viselni, a haszonbérbeadónak joga van az általa a haszonbérbe adott jog után fizetett úgynevezett járadékadó, általános jövedelmi pótadó s egyéb megyei és községi adók megtérítését a haszonbérlőtől követelni s ezt a jogát a haszonbérbeadó a szerződési idő lejárta és az óvadék kiadása után is érvényesítheti. VII. 12545. 58. sz. Valamely ház vagy üzlethelyiség bérbeadása esetén a bérleti szerződésben foglalt azon általános kikötés alapján, hogy a bérbeadott ingatlan után járó minden néven nevezendő adót, legyen az országos, megyei vagy községi, a bérlő viseli, a bérbeadó tulajdonos jogosult az általa kifizetett házbérjövedelmi adó és az ezzel kapcsolatos általános jövedelmi pótadó, megyei és községi adók megtérítését a bérlőtől követelni s ezt a jogát a bérleti szerződés lejárta és az óvadék visszaadása után is érvényesítheti. VII. 12546. 59. sz. Olyan ingatlan állagára, a melynek tulajdonosával szemben elidegenítési vagy megterhelési tilalom van feljegyezve, vógTehajtási zálogjognak sem bekebelezése, sem előjegyzése nem rendelhető el.* VII. 12293; VIII. 133^3. 60. sz. A 20 irtot meg nem haladó biztosítási díj megfizetésére irányuló keresetek az 1877 : XXII. törvényczikkben szabályozott községi bíráskodás hatáskörébe tartoznak. VII. 13025. 61. sz. Az alzálogos hitelezőnek a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen rendszerint nincs kereseti joga és magából az ingatlanból — árverés folytán történt vételárfelosztás esetét kivéve — csak ugy nyerhet kielégítést, ha saját adósának jelzálogilag biztosított követelését magára ruháztatja, vagy annak behajtására feljogosittatik. Abban az esetben azonban, ha az alzáloggal terhelt követelés biztosításául bekebelezett zálogjog a telekk. rend. 79. §-ában foglalt fentartással töröltetett, közvetlenül a jelzálogjog tulajdonosa ellen fordulhat keresettel. VII. 12900. 62. sz. Az 1883 : XXV. t.-cz. 19. §-ának a kamatok elévülésére vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható a bíróilag megítélt kamatkövetelésre. VII. 12355. 63. sz. Az egyházaknak, egyházi testületeknek s egyházi személyeknek ingatlan vagyonszerzését tiltó, úgynevezett holtkézről szóló törvények, nevezetesen az 1498 : LV. és LXV., az 1647 : XVII. s az 1715 : XVI. törvényczikkek és különösen az ország erdélyi részeire vonatkozóan az Apr. Const. I. rósz 1. czimónek 10. és I. rész 6. czimének 2. czikke a változott viszonyoknál fogva elavulván, nincsenek hatályban.) 64. sz. Az 1893 : XVIII. t.-cz. 2. §-a szerint a sommás eljárás alá és a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt kereskedelmi ügyletből eredő * V. ö. alább a győri táblának 7. sz. polgári határozatát.