Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

4 erdőilletményének külön kiszakitását az ország erdélyi részeiben úrbéri uton nem követelheti. I. 114, m. I. 45'2. 19. sz. A házastársak közt az erdélyi szász statutarius jog szerint az osztrák polgári törvénykönyv behozatala előtt fennállott vagyonközösség kihat oly dolgokra is, melyek tulajdonát a vagyonközösségben élő házastársak egyike polg. törvénykönyv életbelépte utáni időben szerezte meg. II. 52, m. II. 1779. 20. sz. A telekkönyvi rendtartás 93. §-a értelmében a zálogjogi előjegyzés az osztrák államkincstár javára egyenes vagy közvetett adók, illetékek vagy jövedéki kihágásból eredő bíróságok és büntetések biztosításául az osztrák közigazgatási (pénzügyi) hatóságok rendeletei és megkeresése alapján a telekkönyvi hatóságok által el nem rendelhető, még akkor sem, ha a kérelem a magyar kir. adófelügyelő által adatik be. I. 217. m. n. 3120. 21. sz. A végrehajtás foganatosításával megbízott bírósági végrehajtó, vagy más, a végre kiküldött közeg kezeihez teljesített fizetés csak azon esetben tekintendő a végrehajtó közeg által hivatalánál (megbízatásánál) fogva átvettnek, ha az átvétel, foglalás, árverés, vag}r ezzel egy tekintet alá eső tőzsde eladás (121. §.) foganatosítása közben, vagy ezen cselekmények bármelyikének elhárítása végett azon alkalommal történt, midőn a foglalás, árverés, vagy az árverés mellőzésével értesítendő hitelpapírok eladása (121. §.) foganatosítandó lett volna és a teljesített fizetés az illető eljárási jegyzőkönyvben kitüntettetett, vagy ha végre az átvett összeg bánatpénzt, vagy az eladott dolgok olyan vételárát képezi, mely a törvény (például 108. §.), illetőleg az árverési feltételek értelmében a végrehajtó közegnek volt fizetendő. — Ezen eseteken kívül következőleg a jelen határozatra alkalmat szolgáltatott kérdésben megjelölt esethez hasonló esetben (t. i. a foglalás befejezése után, de az árverés előtt), a végrehajtó közeg fizetések elfogadására jogosítva nincs, következőleg a kezeihez teljesített ilyen fizetések nem tekinthetők általa hivatalánál vagy megbízatásánál fogva átvetteknek. II. 425, m, III. 5131, 6037. 22. sz. Az 1874 : XXXIV. t.-cz. alapján az ügyvéd vagy a fél ellen megítélt birság hováforditásának meghatározására illetékes ügyvédi kamara, az idézett törvény 10G. §-a első bekezdésének intézkedésébe ütköző birói határozatok ellen felebbezóssel élhet. II. 405, IV. 769. m. III. 3919. 23. sz. Az ügyvédi dijak megállapítására vonatkozó birói határozat ellen a peres felek képviselői saját nevükben jogorvoslattal élhetnek. II. 292, m. III. 4344. 24. sz. Az 1877 : VIII. törvényczikkben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok, habár azok a most idézett törvény hatályba lépte után jártak is le, és nem jogórvényes ítélettel, sem peregyezsógileg eleve megállapítva nincsenek, az adósnak a perben tett beszámítási kifogása következtében a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem számithatók. — Az ingatlanra vonatkozó s törvény szerint érvénytelen zálogszerződésnél a zálogjog tárgyának a törvényes kamatértéket meghaladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására be nem tudhatók. I. 257, m. I. 559. 25. sz. Az elárverezett ingatlan vételárának felosztásánál a végre-