Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

5 hajtási árverési kérvény költségei előnyös tételkép nem sorozhatok. II. 471, m. III. 5511. 26. sz. Oly esetben, midőn az életbiztosítási clij nem évi, hanem rö­videbb (féléves, évnegyedes vagy hónapos) időszakokban fizetendő, a biztositott, habár magát az egész évre eső dij fizetésére kötelezte, nem tartozik az első év folyamán lejárt összes dijrészleteket megfizetni. I. 674, m. IV. 7390. 27. sz. Azon félnek, ki az alapperbeli itélet ellen ügyvéd mulasz­tása miatt már perujitással élt, a perujitás uj bizonyiték alapján megen­gedhető. II. 321, m. III. 4558. 28. sz. Ha a magánokirat az irni, olvasni tudó kiállító sajátkezű aláírásával van ellátva, a kölcsönt tartalmazó magánokiratokon (adósle­veleken) kivül minden más okirat tartalmának valóságát, ha az tagadásba vétetett, nem az, ki arra hivatkozik, hanem annak ellenkezőjét, vagyis azt, hogy a tartalma nem való, a kiállító köteles bizonyítani.* II. '268, IV. 856, m. III. 4046. 29. sz. Az 1881 : LIX. t.-cz. 6. §-a a telekkönyvi rendelet I. rész 3. §-ának 1. pontja alá tartozó, telekkönyv kiigazítását tárgyazó kerese­tekre nem alkalmazható, s azok ezentúl is a telekkönyvi hatóságok, kö­vetkezésképen esetleg a kir. járásbíróságok illetőségéhez tartoznak. L 164, II. 229, m. II. 2737, III. 3446. 30. sz. Ha a kath. lelkész részéről párbérszolgáltatás iránt folya­matba tett ügyekben panaszlott fél a kötelezettségi alap jogosultságát tá­madja meg, illetőleg midőn az a kérdés vált vitássá, ha vájjon a pár­bérszolgáltatás ingatlan birtokhoz kötött dologi teher vagy pedig szemé­lyes viszonyokon alapuló kötelezettség természetével bir-e ? az ügy el­döntése a polgári bíróságok hatásköréhez tartozik. I. 95, m. I. 354. 31. sz. Az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio cano­nica feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgál­tatik ki, nem képez alapot arra, hogy a kérdéses helyeken a párbér in­gatlanokon nyugvó dologi tehernek tekintessék. I. 96, m. I. 355. 32. sz. Azon körülmény, hogy a követelés a kereset benyújtásakor még nem járt le, nem szolgál akadályul a követelés megítélésére, akkor, ha a teljesítési határidő a feltétel a per folyama alatt, az elsőbirósági itélet hozatala előtt bekövetkezett. L 263, IV. 638. m. 1, 581. III. 3692. 33. sz. Értékpapír forgalma alá nem eső közönséges kötelezvény elvesztése esetében a kötelezett a tartozás fizetésében a megsemmisítést kimondó határozat hozatala előtt is marasztalható, — kívánhatja azon­ban, hogy a megsemmisítési határozat jogerőre emelkedéséig a tartozási összegnek a bírói letétbe helyezésére feljogosittassék. 1. 291, m. 629. 34. sz. Valamely hagyatékhoz tartozó ingatlan javukra, vagy jel­zálogilag biztositott követelésekre az örökös ellen a tkvi rendt. 74. §-a értelmében nyert zálogjog már az által, hogy az igy terhelt javak vagy követelések adóstól különböző más személynek adatnak át, jogi hatályát veszti. II. 201, m. II. 3004. * E döntvény az 1893 : XVIII. t.-cz. (73., 215. §§.) alapján hatályát vesztette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom