Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

82 CSALÁDJOG. 1894 XXXI. és hivja fel felp.-t oly ténykörülmények bizonyítására, a mdyekt.-cz. höl okszerűen következtethető, h. alp. az egybekelés előtt mástól ejtetett teherbe és h. felp.-nek erről a házasság megkötésekor nem volt tudomása; az eljárás ily kiegészítése'után pedig- hozzon uj Ítéletet. (900. okt. 2 2162 ) 77. §. a) p. Curia: Ha külföldi házastársak kölcsönös beleegyeHázassóg fel- zés alapján keletkezett birói határozattal ágytól és asztaltól elbontása. választattak, ez a határozat akkor, a mikor bármelyik házastárs magyar állampolgárságot szerezve, a házasságot folytatni kivan ja, a magyar állampolgárra nézve hatályát, veszti, a miből önként következik, h. az 1894 : XXXI. t.-cz. 77. §. a) p.-jában foglalt eljárásnak van helye az esetre, ha a honosság megszerzése után felhívott házastárs az életközösséget 6 hó alatt vissza nem állította. (900. jan 23. 217. Ü. L. 900 7.) 17545. Curia : Külföldiek között külföldön kötött házasság felbontását az utóbb magyar honossá lett házas fél a H. T. 77. §. a) p -ja alapján kérve, nem csak azt tartozik kimutatni, h. a házassági életközösséget megbontó házastárs birói határozattal az életközösség visszaállítására lett kötelezve, és e határozatnak a bíróilag megszabott határidő alatt igazolatlanul eleget nem tett, halion azt megelőzően az életközösség visszaállítására irányuló kérelmének érvényesithetése véyett már a belföldi illetékes hatóság által iyazolta-e azt is, h. az életközösséget megbontó házasfél házastársának elhagyásától számított 6 hó eltelt, mely határidő, mint a H. T.-ben meghatározott szándékos és jogos ok nélküli elhagyás időtartama azon időponttól számítandó és számitható, melyben a bontást szorgalmazó házasfél a magyar állampolgárságot elnyerte; minthogy pedig a jelen esetben felp. a magyar államporgárságot a belügyminister által 1899. okt. 15-én 160.914. sz. a. kiadott honositási okirat alapján a magyar állampolgári eskünek a pozsonyi polgármester előtt 1899. rov. 2-án történt letételével szerezte csak meg, nyilvánvalóan idő előtt adta be 1899. decz. 1-én a házassági életközösség visszaállítására s illetően az erre vonatkozván, birói felhívás kibocsátására irányuló kérvényét, melyre a H. T. 77. §. a) p.-ban szabályozott felhívás ugyanabból az okból kibocsátható sem volt volna és a mennyiben az mégis kibocsáttatott, annak a szintén idő előtti felhívásnak nem tulajdonitható az a joghatály, melynek alapján maga a bontás szorgalmazható; ug},anazórt mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatni és felp.-t keresetével elutasítani kellett. (900. jul. 3. 649. J. 900. 38.) 17546. Curia: A házasfelek közötti életközösség megszüntetésének alapját a badeni jbg.-nak 1898. aug. 31-én 180/1898/6. sz. a. kiadott B) bizonylata szerint ugyanazon bíróságnak 1898. ápr. 24-én 180/1898/4. sz. a. hozott határozata képezvén, mely szerint a felek ágytól és asztaltól elválasztattak, alp. ellenében az, h. a házastársi életközösség megbontása őtet terhelné, nem állapitható meg, mivel az életközösség megszüntetésébe a keresethez H) a. csatolt jegyzőkönyv tartalma szerint felp. maga is beleegyezett és mert az akkor még osztrák honos mindkét házastárs