Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KÖTELMI JOG. okozta duzzadás befolyással nem volt, továbbá, h. a Szentlélek- Vaspálya patak a correctio alatt pár száz méterrrel egész tengerré változ- kártérítési tattá a vidéket; ezek szerint kellett, h. rendkiviili, a szokásos kötelezetttavaszi áradásoknál nagyobb árviz lett légyen, mert különben a sége. viz nem szakította volna át a töltést oly helyeken, hol máskor gátszakadás nem volt, de ebből következik, h. a correctión történt gátszakadás sem tulaj donitható másnak, mint a rendkivüli vizár okozta balesetnek. Alp.-ek ezen érvelése azonban vis major megállapítására nem volt elfogadható, mert ha való lenne is, h. 1897. márcz 4. és 5. a Szentlélek patakán nagy mennyiségű viz rohant alá, nem lett volna igazolva, h. e viz oly mennyiségben tódult volna lefelé, h. a Szentlélek-patak gátját minden esetben átlépi és átszakítja, míg másrészről a tanúvallomásokkal is támogatottan, a szakértők NB. alatti véleményével kétségtelenül igazolást nyert, h. a vashid mély elhelyezése a Szentlélek-patak lerohanó vizét a correctio felett felduzzasztottá, miből okszerűen azt kell következtetni, h. a viz a Szentlélek-patak gátkoronáját nem azért lépte át, a gátat nem azért szakította át, mert már eredetileg oly erővel és mennyiségben rohant lefelé, h. szükségképen kilépett volna medréből és átszakította volna gátjait, hanem azt, h. a felduzzasztott viz a patak medrében el nem férhetvén, szükségképen annak kellett bekövetkezni, h. a patak medrét átlépje, sőt annak gátjait is átszakítsa. Es mert ezek szerint a természeti erő működése a correctión felül azzal állt okozati összefüggésben, h. a correctión alkalmazott vashid a viz lefolyását akadályozta, a vizet felduzzasztottá, ennélfogva a correctión felül, a hol különben felp.-ek kijelentésük szerint kárt nem is kívánnak panaszolni, a bekövetkezett vizár vis majorból eredettnek nem is volt tekinthető . . . Ellenben, mert a szakértők véleményével az lett megállapítva, li. a correctión támadt (/átszakadások a vasúti híd mély elhelyezése okozta duzzasztás és a correctio töltésének meg nem állapodott volta miatt következtek be, illetve, h. a vashid duzzasztása által okozott nagyobb vízsebesség, kapcsolatosan a correctio töltésének laza voltával, okozta a gátszakadásokat, alp.-ek kártérítési kötelezettségét a vízjogi törvény 50. és 51. §§-ai értelmében az ebből keletkezett és igazolt kár ok tekintetében meg kellett állapítani; mert alp.-ek a vasút építésénél s illetve a vashid elhelyezésénél mulasztást követtek el akkor, midőn a Szentlélek-patak legmagasabb vízállásának a tartozott gondosság melletti kipuhatolása nélkül helyezték el a correctión a vashidat és pedig oly mélyen, h. mint az E) alatti jegyzőkönyv tanúsítja, még 1897. márcz. 6. és vashid vastartói, az akkori vízállás mellett is, 50 cm.-nyire a vízbe nyúltak. Igaz ugyan h. alp.-ek azt vitatták, h. a vashid a kipuhatolt legmagasabb vízálláson felül 50 centiméterrel magasabbra lett elhelyezve s e részben hivatkoztak a kereskedelmi ministeriumnál lévő iratokra, azonban a beszerzett iratokból ez állításuk igazolást nem nyert, ellenkezőleg a XXV. pertári jel alatt fekvő birói szemlejegyzőkönyvből kitűnik, h. a vashid felemelése szükségesnek bizonyult