Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

74 KÖTELMI JOG. Vaspálya és az iránt az intézkedések már folyamatban is vannak. Mert kártérítési továbbá alp.-ek mulasztást követtek el akkor is, midőn a corkötelezett- rectio-töltést, bár közönséges gondosság- mellett is tudható volt, sége. h. az ferde irányánál fogva a lefolyó viz rohamának erősebben lesz kitéve, nem szilárd kőburkolattal, hanem . . . porhanyó természetű kőburkolattal látták el, a mely nem volt alkalmas arra, h. a duzzasztás folytán a vashid alatt fokozott sebességet nyert viznek ellenállhasson ... A kárösszeg megállapításánál stb. (99. márcz. 13. 310J — Budapesti tábla: Az elsőbiróság Ítéletét hhagyja . . . indokolása alapján és még azért, mert ha igaz is az, h. az elsőrendű alp. által létesített müveletek az államkormállíthatóság által jóváhagyattak, az ebben nyilvánult hozzájárulás és felügyelet csak azt juttatja kifejezésre, h. az alp.-éhez hasonló vállalatok berendezése és művelete közérdeket is szolgálnak és h. közigázgatási ellenőrzés alatt áll áz, h. a müveletek tekintetében legalább a szabályszerű berendezésekkel és intézkedésekkel elhárítható veszélyek meggátlására minden szükséges intézkedés megtétessék, de ez a közigazgatási tény egyáltalában nem érinti az ily berendezések és vállalatok által okozható károkért való felelősségnek magánjog/ kérdéseit, mert elfogadott jogelv: hogy a nem jogellenes, sőt a megengedett cselekmények, eljárások és működések által előidézett károk is meg állapit jak a kártéritési kötelezettséget és felelősséget; mert továbbá a műszaki szakértők véleménye a dolog természete szerint is, mást nem jelenthet, mint azt, h. a szokottnál nagyobbmérvü esőzések és hóolvadás által előidézett nagy víztömeg a Szentlélek-patak gátszakadásait egymagában szükségképen nem idézte volna elő, ha a patak egyenes irányának két helyen való megtörése és a vashid alacsony szerkezete, valamint a correctio töltéseinek meg nem állapodott volta által elő nem mozdíttatik ; ekként pedig a vasúti müveletek és a kár ténye között az okozati összefüggés meg van. (99. aug. 31. 2821.) — Curia: Hhagyja. (900. jun. 19. 6338/99.) 17538. Kaposvári tsz.: Felp. keresetében előadta, h. ő mint kalauz 480 frt évi fizetés és 150 frt lakbérrel az alp. államvasutaknál volt alkalmazva s midőn 1897. szept. 18-án Dombóvárról Kaposvárra utazott a kalauzkocsiban, a kaposvári állomásnál a vonat egy másik vonattal összeütközött, minek következtében ő súlyosan megsérült, bal lába eltört és teljesen munkaképtelenné vált. Miután pedig előzőleg 480 frt évi fizetése és 150 frt évi lakbére, továbbá évenkint 480 frt kilométer pénze, összesen 1110 frt évi jövedelme volt, tehát megsérülése, illetve munkaképtelenné válása által, évi 1110 frt kár szenvedett: kérte felp. az 1874 : XVIII. t.-cz. 1. §. alapján alp. kártéritési kötelezettségét megállapítani és ebből kifolyóan 1897 szept. 18-tól kezdve 1110 frt évi, illetve 92 frt 50 kr. havi járadék s a perköltség megfizetésére kötelezni. Alp. nem vette tagadásba, h. a fentebb emiitett időben Kaposváron a felp. által előadott módon vonatösszeütközés történt, nem vette tagadásba, h. felp. ez alkalommal a vonaton volt; tagadta azonban, h. felp. lábtörést szenvedett s h. munkaképtelenné vált