Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KÖTELMI JOG. 63 nek csökkenése vagy megszűnése alp. mulasztásával oki össze- Kártérítés, függésben állván, minthogy a munkaképesség csökkenése vagy Gazda felelős­teljes megszűnése felp.-re nyilvánvalóan károsodást jelent: alp.-nek sége a gazda­felp. iránti kártérítési kötelezettségét már ezen az alapon is meg sági cselédek­kellett állapítani. De meg kellene alp. felelősségét állapítani már kel szemben a legelői kifejtett alapon is azért, mert állattartásból folyó veszé­lyeket a gazda, még ha nem is hibás, viselni tartozik, s alp. azt, h. felp. sérülését felp.-nek hibája okozta volna, nem bizonyitotta. Kiemeli végre a kir. ítélőtábla, h. a kereset időelőttiségére vo­natkozó kifogást az elsőbiróság az 1876: XVIII. t.-cz. 119. és 120. §-ai alapján helyesen vetette el s alaptalan alp.-nek az az érvelése is, h. a kártérítési kötelezettség kérdését s a mulasztás fenn nem forgását a közigazgatási hatóság már eldöntvén, az birói megítélés tárgjrát többé nem képezhetné ; mert a bírót a kártérítési, jog megállapításánál a közigazgatási hatóság határozata nem köti, ilyet a törv. nem mond ki, sőt az 1876: XIII. t.-cz. 1 19. és 120. §-ainak rendelkezéseiből az ellenkező következik, a büntetőjogi felelősség alapja pedig nem is fedezi a polgári jogi felelősség alapját, lehet valaki ugyanabból a cselekményből ki­folyólag büntetőjogilag nem felelős, a polgári magánjog szerint pedig mégis tartozhatik kártérítéssel és viszont. (99. máj. 31. L389.) — Curia: Hhagyja. (900. febr. 13. 4588/99.) 17528. Curia: Ha teljesen bebizonyitottnak vétetik is az, Felelősség h. felp. asztagját az alp. gőzcséplőgépje kéményéből kiszórt szikra gőzeséplő gyújtotta volna meg, ez a körülmény magában véve alj), kárte- okozta tüz­ritési kötelezettségét meg nem állapítja, mivel az ilyen gyuj- vészért, tásért a géptulajdonos nem felelős, ha a gyújtás véletlenül tör­tént, hacsak szerződésileg ki nem köttetik a géptulajdonos felelős­sége az ilyen esetre is, a mely körülmény azonban a jelen eset­ben fenn nem forog : az előrebocsátottak után tehát az alp. fele­lőssége csak az esetben lett volna megállapitható, ha alp. midasz­tása idézte volna elő a tűz esetét, ámde felp.-ek válasziratukban kifejezetten kijelentették, h nem vonják kétségbe, miként az alp. gépje teljesen használható volt, biztonság hiányában nem szen­vedett és igy a üép hiányosságáért alp.-t felelősség nem terheli, ezenkívül más egyéb olyan tényt sem bizonyítottak a felp.-ek, a melyből alp.-nek mulasztását meg lehetne állapítani; mert a gőzcséplőgépnél csak a közönségesen használni szokott kézi fecs­kendő volt alkalmazva, ez a körülmény a gyújtás keletkezésére befolyással nem volt, és h. a cséplés alkalmával szél fujt, ez arra birt befolyással, h. a már meggyúlt asztag tüzét élesztette és ez az oltást nehezítette ; azonban felp.-ek nem is vitatták, h. a szél miatt a cséplést veszélyesnek tartották s e miatt a cséplést be­szüntetni kívánták volna, az alp.-t tehát e tekintetben sem ter­heli mulasztás : a kellő óvintézkedéseket pedig megtette, a meny­nyiben a felp.-eket kellő mennyiségű viznek készletben tartására felhívta, a fecskendőket vízzel megtöltve tartotta és az asztago­kat locsolta (900. ápr. 10. 4834/99. P. T. XL. 24.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom