Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

62 KÖTELMI JOG Kártérítés, az üzem folytatásával magára vállalja az abból eredő s kiilönGazda felelős- ben senkinek terhére fel nem róható veszélyekért a kártérítési sége a gazda- felelősséget s ugyanígy magára vállalja az állatot tartó gazda az sági cselédek- állat által véletlenül okozott kárért való felelősséget H. a gazkel szemben, dának felelőssége alkalmazottjaival, nevezetesen gazdasági cselédeivel szemben is hatályos: az a fentebbiekből folyik, de e részben az 1876 : XIII. t -ez. 30., 32., 33. és 34. §-ai s az 1898 : XXL t.-cz. 5. §. a gazdát még fokozott gondosságra is kötelezik. Az 1876 : XIII. t.-cz. 30. §-ának abból az intézkedéséből különösen, h. a gazda köteles ügyelni arra, h. cselédjét testi erejét meghaladó, vagy egészségét veszélyeztethető munkával ne terhelje, okszerűen következik, h. a gazda arról is köteles gondoskodni, h. cselédjének mindazok a segédeszközök rendelkezésére álljanak, amelyek nélkül egyes teendőinek elvégzése annak testi épségét vagy egészségét veszélyeetethetné. Amennyiben tehát a gazda e téren nem a kellő gondossággal járt el, már mulasztást követett el, amely a veszély bekövetkeztéből előállott kár megtérítésének kötelezettségét már az idézett törvényszakasz intézkedéséből kifolyólag is megállapítja. Az ítélőtábla peres felek előadásából tényként megállapítja, h. felp. alp.-nek felfogadott cselédje volt s teendői közé tartozott, h. a marhákat ellássa. Nem vitás a felek között, de azt felp.-nek szenvedett sérülése is bizonyítja, h. a marhákkal sötét istállóban való bánás az illető munkát végző egyének testi épségére és egészségére felette veszélyes. Ebből következik, h. alp.; mint gazda, a cseléd külön felszólítása nélkül is gondoskodni taitozott arról, h. az istállóban a világításhoz szükséges eszköz rendelkezésre álljon s ottléte kellően biztosítva legyen, mert a foglalkozás minősége s azon körülmény, h. az istállóba hajtott marhának kis ideig megkötés nélkül való hagyása a marhákra nézve lehet veszélyes, szükségessé teszi; h. a világító eszközt ne esetről-esetre kelljen megszerezni, hanem az magában az istállóban álljon rendelkezésére. K. J., F. M. és U. M. tanuk vallomásából megállapítható, h. alp.-nek házánál a konyhaablakon áll rendesen egy lámpa oly czélból, h. amely cselédnek arra szüksége van, azt használhassa, az istállóban azonban állandó lámpa alkalmazva nem volt. Alp. tehát mulasztást követett el már az által, h. az istállót állandó lámpással el nem látta. De előállott a mulasztás az által is, h. amint azt K. J. tanú igazolja, a cselédek részére a konyhaablakban állani szokott lámpa helyén nem volt, s midőn a tanú felp. megbízása folytán annak részére alp.-nek a házvezetéssel megbízott menyétől lámpát kért, ez a lámpa adását egyenesen megtagadta. Felp., nehogy a reá-bizott marhákban kár essék, kénytelen volt a marhák megkötését sötétben végezni s munkája közben történt a szintén nem vitás az a sérülés, melyet bal szemén szenvedett s amely sérülés őt a bécsi szemészeti kóroda igazgatójának XXIX. szám alatt csatolt véleménye szerint bal szemének látóképességétől azonnal megfosztotta, munkaképességét nagyban csökkentette, esetleg másik szeme már úgyis rossz lévén, teljesen megszüntette. Ezek szerint felp. munkaképességé-