Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KÖTELMI JOG. 59 szerű módon folytatták le. Peres felek előtt nem vitás, amit kii- Kártérítés, lönben a büntető iratok is igazolnak, h. ifj. H. F-et bal szemén Bal szem ki­ifj. H. J. szúrta meg. De alp. tagadja, h. a jobb szem látóké- szúrása. pességének csökkenése a bal szem megszurásával okozati kap­csolatban állana, hanem annak felp. korhely életmódja, szervi gyengesége, az ápolás elhanyagolása s azon körülmény volt az oka, h. a bal szem a szemüregből eltávolíttatott. Tagadja alp., h. felp.-nek kereseti joga lenne, mert alp. a 8971 '85. B) sz. Ítélet tel 200 frt kártérítési összeg megfizetésére ítéltetett, már pedig jogerős ítélettel a büntető eljárás folyamán megállapított kártérí­tési összeg felemelésének magánjogi uton helye nincs. Tagadja továbbá alp. a felp.-nek munkaképtelenségét és azt, h. felp. el­tartására 2000 frt tőkére lenne szükség. Ezzel szemben felp. azt állítja, h. korhely életet nem élt. h. a budapesti tud egyetem szemészeti klinikáján volt ápolva s azóta is több ízben gyógy­kezelte orvos s h. testileg erős szervezetű, végre, h. a büntető bíróság csak a bal szemen történt megszurás okozta kártérítés czimén ítélte meg a 200 frt összeget, nem pedig az ebből szár­mazható további következményekért. Az alp. által felhívott D. J. és F. M. tanuk, akikkel alp. a felp.-nek korhely életmódját kí­vánta volna bizonyítani, azt vallották; h. felp.-t 5 — 6 izben ré­szegen látták. A felp. által hivatkozott dr. G. E. egyetemi m.-tanár tanú azt vallja, h. a jobb szem látóképességének elvesztése a bal szem megsértésének okozata és az életmód a kór lefolyá­sára közömbös volt, végre, h. a jobb szem a tudomány mai állása szerint meg nem menthető. A szakértők az évi tartásért, beleszámítva az élelmezést, ruházatot, mosást, fűtést és világítást, 91 frtot tartanak szükségesnek. Annak kiderítése végett, h. a jobb szem pusztulása minő okozati kapcsolatban van a bal sze­men ejtett szúrással, a kir. tsz. az igazságügyi orvosi tanács véleményét kérte ki, mely azon véleményt adta, h. a jobb szem elpusztulása a bal szem sértéséből fejlődött és ily esetekben az ép szemnek pusztulásba belevonása az esetek nagyobb részében megelőzhető a sérült szemnek idején való kiirtása által, de h. a a jelen esetben a jobb szemet idejekorán végzett műtét által meg lehetett volna-e menteni, biztossággal nem állapitható meg. A pernek ezen anyagából a kir. tsz. tényként megállapította, h. a felp. bal szemének elvesztél alp. okozta. Azon körülmény pedig, h. a jobb szem pusztulása a bal szemen ejtett szúrással és ezzel kapcsolatban a látóidegek romlásával egyenes okozati kapcsolat- _ ban van, igazolást nyert az igazságügyi orvosi tanács vélemé­nyével és a beteg felp.-t gyógykezelt dr. G. E. tanúnak vallo­másával. Az igazságügyi orvosi tanács ugyanis azt véleményezte, h. a jobb szem elpusztulása a bal szem sértéséből ered, de egy úttal hozzá tette, h. azt, miszerint a jobb szemet idejében vég­zett műtét által meg lehetett-e menteni, teljes biztossággal meg nem állapitható. Eme vélemény és dr. G. E. tanú ama vallo­mása, h. felp.-nek életmódja a kór lefolyására teljesen közömbös volt, igazolják azt, h. a jobb szem elpusztulása és a bal szemen

Next

/
Oldalképek
Tartalom