Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KÖTELMI JOG. 47 bérleti szerződés megszüntetést követeljen az alp.-től, hanem eset- Haszonbérleti leg arra, h. alp.-től az ez által szedett, illetve szedhető hasznok és bérleti kiadását követelje, a mi azonban a jelen pernek nem tárgya, szerződés. (900. jan. 17. I. G. 557/97.) Haszonbér17515. Curia: Általánosan elfogadott jogszabály az, h. ha leengedés. a bérlemény egy része a haszonbérbeadó hibáján kivül, a haszonbérlő birtokából elvonatik, aránylagos bérleengedésnek van helye, a kisajátitás utján elvont területekre nézve pedig az 1881. 41. t.-cz. 28. §. azt tartalmazza, h. a haszonbérlők kártalanítási igénye a tulajdonosnak nyújtott kártalanítási összeg törvényes kamataival egyenlítendő ki. (900. máj. 17.1. G. 216. Ü L. 900. 24.) 17516. Curia: A felp. és alp.-ek között fennállott haszon- A haszonbérlő béri szerződés 12. p. szerint a haszonbérlőkkel szemben arra adófizetési kökötelezte magát a haszonbérbeadó kir. kincstár, h. a haszonbér- telezettsége. beadott ingatlan után a teljes földadót és földtehermentési járulékot fizeti, minden egyéb adó viselésére a haszonbérlők kötelezték magukat. A felébb, bíróság a haszonbérlet ingatlan jövedelme utáni általános jövedelmi adót földadónak minősítvén, azt mint földadót oly adónak tekintette, melyet a szerződés idézett p.-ja szerint felp. vállalt magára, melynek megtérítését tehát alp.-éktől a szerződés értelmében követelni nem jogosult. A felébb, bíróság ezen álláspontja azonban téves alapokon nyugszik. A földbirtokból származó jövedelemre kivetett általános jövedelmi pótadó, midőn valamely szerződési kötelezettség magyarázata czéljából az a kérdés döntendő el, h. az földadó-e, vagy nem ? Az 1875 : XLVII. t. cz. 1. §. szerint földadónak nem tekinthető, mert az nem magára a földre, hanem hivatkozott 1. §-ban körülirott jövedelmekre és ezek között az emiitett szakasz 1. p. szerint a földbirtokból származó jövedelemre is vettetik ki. H. ennek az adónak tárgyát maga a földjövedelem képezi, az kitűnik az 1875:XLVII. t.-cz. 9. §. és az 1883:XLVI. t.-cz. 11. §-ának erre vonatkozó rendelkezéseiből; ez az adó a most idézett t.-cz. 14. §. szerint a földadótól különböző módon vettetik ki és ez abban különbözik a földadótól, h. az 1883:XLVI. t.-cz. 12. §. szerint ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtokból származó jövedelem is általános jövedelmi pótadó alá esik. Az általános jövedelmi pótadónak ilykép való minősítése ellen mi alapot sem szolgáltat a felébb, bíróságnak az 1881 : LX. t -cz. 189. §. b) p.-ra s az annak alapján kifejlett birói gyakorlatra alapított az az érvelése, h. az általános jövedelmi petadó is ingatlanok elárverelésénél az ingatlan vételárára az idézett b) p. értelmében, a többi földadóval együtt, előnyösen soroztatik, mert abban a szakaszban nem földadóról, hanem a földet terhelő adókról van szó s ez a szakasz nem szolgálhat zsinórmértékül arra az esetre, midőn szerződő felek egymás között a különböző név szerint megjelölt adók viselése iránt vállalnak egymás irányában kötelezettséget. Ily esetben szorosan meg kell határozni a kérdés tárg}Tát képező adónemeket, a maguk törvényes mivolta szerint. Minthogy pedig a felp. a