Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)
46 KÖTELMI JOG. Haszonbérleti vabbi követelhetésének uein jogalkotó alapja az, b. a haszonéi bérleti bérlő a haszonbérleti szerződésnek a gazdasági év letelte előtt szerződés történt megszűntéig magát haszonbérlőnek tekintette és a haAz év közben szonbérlet tárgyát használta; az erre vonatkozó tényállás ós igy megszüntetett a bizonyitás is, tehát a jelen per érdemi eldöntésére befolyással haszonbérleti sem bírhat és mert ezek szerint jogilag egymást kizárja az, h. szerződés után a haszonbérbeadó a haszonbérleti szerződést megszüntesse és járó haszon- mégis arra a gazdasági évre, aminek folyamán a haszonbérleti béri összeg, szerződést megszüntette, haszonbért követeljen, már pedig a jelen esetben a haszonbérleti szerződés az illető gazdasági év első negyedében éppen a felp.-ek keresete következtében és pedig a jelen perben a járásbíróságnál megtartott első tárgyalás előtt szüntettetett meg és igy az a körülmény, h. felp.-ek a jelen pert korábban indították, mégis a jelen per megindításakor alp.-nek a bérleményről történt eltávozásáról tudomással nem birtak. a jelen perben felp.-ek előnyére egyáltalában nem szolgálhat. (99. aug. 30. I. G. 216.) Haszonbérlő 17513. Curia: Általánosan elfogadott jogszabály az, h. a jogai és köte-haszonbérbeadó, ellenkező kikötés nem létében, köteles á bérlelességei. ményt az egész haszonbérleti időn át állagilag abban az állapotban fentartani, a miben az a haszonbérlőnek átadatott, miből jogszerűen az következik, h. a mennyiben a leltárilag átvett épüleleteken szükségkép oly javítások eszközlendők, a melyeknek teljesítése nélkül azok nem használhatók, az épület helvreállitására a haszonbérbeadó haszonbérlet tartama alatt is kötelezhető. (900. ápr. 3. I. G. 66.) Haszonbér- 17514 Curia: Az állandóan követett birói gyakorlat szeleengedés. rint a haszonbérlő, ellenkező kikötés hiányában megfelelő bérleengedést rendszerint követelhet akkor, ha a bérlemény kihasználását az árviz, az ő hibáján kivül, lehetetlenné tette; következésképen az a kérdés, h. alp. az árviz által keletkező vagyoni hátrányt magára vállalja, a haszonbérleti szerződésnek olyan lényeges feltétele, h. a mennyiben ez iránt a felek a szerződés megkötésénél ellentétes akaratkijelentést tettek, vagy tévedésben voltak, a szerződés a felek szerződésszerű lényeges akarategység ének hiánya, illetve a szerződés lényeges feltételére fenforgó tévedés miatt létrejöttnek jogilag nem tekinthető és igy a jogilag létre sem jött szerződéstől jogi értelemben vett elállásnak helye nincs, de az olyan körülmények között a bérlemény tárgyának birtokba vétele és birtokban tartása épen olyan kevéssé vehető alp. részéről az eltérő feltétel utólagos elfogadásának, mint felp. részéről a bérlemény tárgyának birtokba adása és birtokban hagyása amaz eltérő feltétel utólagos elejtésének; épen ezért tévedés a felébb, biróságnak az alp. elmarasztalására egyedüli alapul felhozott az a jogi érvelése, h. alp. az által, h. a bérlemény tárgyát birtokba vette, birtokban tartotta és a szerződéstől való elállását ki nem jelentette, jogilag ugy tekintendő, mint a ki amaz eltérő feltételt utólagosan elfogadta; ezek a ténykörülmények tehát felp.-t nem jogosítják fel arra, hogy haszonbért és haszon-