Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KÖTELMI JOG. 4.", zett zálogjoggal biztosított követelése alapján árverésen eladattak Adásvevés. és felp. kijelentette, h. ezeknek az ingatlanoknak eladott részét A- vételár esealp.-ek tulajdonába többé nem bocsáthatja, de másrészről a tény- dékessége. állás szerint alp.-ek a miatt a vételi szerződés felbontását s oly tényeknek a megállapítását nem kérték, melyekből az tűnnék ki, h. vevők az elvont tárgyak hiányában a szerződést a többi ingatlanra nem kötötték volna meg, sőt a tényállás szerint alp -ek a háji 145. sz. tjkv.-ben foglalt ingatlan tulajdonjogára igényt tartanak, tehát a szerződéshez ragaszkodnak, s igy a szerződés tárgyai egy részének az elvonása nem szolgálhat okot arra, h. felp. a hátralékos vételár iránt támasztott keresetével ha h. ily követelése tényleg léteznék, elutasittassék, hanem csak arra, h. fel}), az elvonásból származó hátrány megtérítésére köteleztessék. Alapos f'elp.-nek az a panasza is, h. alp. nek a vételi szerződésből eredő kötelezettségöket a felébb, biróság tévesen értelmezte akkép. h. azért, mert alp.-ek az egyik ingatlan telekkönyvi tulajdonjogát még meg nem nyerték, s mert az eggik ingatlan nincs tehermentesítve, vevők a vételárt sem tartoznak megfizetni. Az elsőbiróság Ítéletében foglalt, a felébb, bíróságnál is előadott tényállásban megjelölt. B) a. mellékelt adásvevési szerződés szerint az eladott ingatlanok tulajdonjoga a vételár egyidejüleges lefizetésekor lesz a vevőkre átírandó. A szerződés értelmében tehát a vevők amiatt, h. az eladó az egyik ingatlanra a telekkönyvi tulajdonjogot nekik még át nem adta, a vételár megfizetését meg nem tagadhatják, hanem csak ahhoz van joguk, h. marasztaltatásuk esetére a feld -i viszonkötelezettség egyidejüleges teljesitésének a megállapítását kérjék. A kereseti jog érvényesítését az sem akadályozhatja, h. felp. a haji 145. sz. tkjv.-ben foglalt ingatlan tulajdonjogának átengedéseért, melyet alp.-ek tőle követelnek, a szerződési vételáron felül még 813 frt 06 krnak a megfizetését is követeli, mert az a kérdés, h. jogos-e a felp.-nek ez a követelése, mint a felek közt vitás egyik kérdés, a perben a biróság által eldönthető és eldöntendő. Az irányadóul szolgáló tényállás szerint a háji 178. sz. tjkv.-ben foglalt ingatlan, melyre 1500 frt erejéig terjedő zálogjog van bekebelezve,alp.-eknék már a telekkönyvi tulajdona s az ő birtokukban is van. E szerint felp. erre az ingatlanra nézve a telekkönyvi tulajdonjog s a birtok átadásával szerződésbeli főkötelezettségét teljesítette s csakis annak a szerződésbeli mellékkötelezettségének nem tett eleget, h. a zálogjogot töröltesse. Jogszabály az, h. a vevő, aki a megvett ingatlannak már birtokában is van, a kikötött időben a vételárt akkor is tartozik megfizetni, ha az eladó mellékkötelezettségének még eleget nem tett. De az eladót megillető ezzel a joggal szemben viszont az ingatlan vevője, ha az ingatlan záloggal van terhelve, az eladótól biztositást kívánhat a végből, h. zálogjog érvényesitéséböl reá kár ne háruljon. A hátralékos vételárat, felp., a tényállás szerint 1500 frtnak a megfizetését, akként kérte, h. az birói letétbe helyeztessék. Ezzel a még nem törült zálogjoggal szemben alpek.-nek az érdeke meg van védve s igy az sem