Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

34 KÖTELMI JOG. Megbízás, még 1894. ápr. 15. adatott, oly joghatályt tulajdonított, h. ezt a Közbenjárás, joghatályt még az 1897. juí. 12. létrejött vételi jogügyletre is ki­Utalványozás, terjedőnek vette. Az eladás közvetítésére szóló megbízás 1894. Közbenjáród ápr. 15. adatván, arra való tekintettel, h. a B) a. okiratban alp. dij {alkusz- kötelezte magát, h. a birtokot az érette holdanként 25 fit vétel­dij). árt igérő vevőnek átadni köteles, ellenesetben a kötelezett 500 frt közbenjárási dijat megfizetni lesz köteles; arra való tekintet­tel továbbá, h. évekre terjedő idő alatt a földbirtok értéke és ára tetemes változásnak lehet kitéve, és a megbizás adásának idejétől számított több év múlva a megbízóra nézve a korábbi időbeli árak irányadók nem lehetnek ; a megbizás tárgyának ter­mészetéből önként következik az, h. az eladás közvetítésére szóló megbizás érvénye évekre ki nem terjedett és visszahuzás nélkül is megszűnt, s ez az érvénye a B) a. okirat keltétől számítva, több mint három év múlva eszközölt közvetítésre ós az ennek követ­keztében létrejött vételi szerződésre ki nem terjed. Ez indokok­ból alp. felülvizsgálati kérelmének hely adandó és felp. kere­setének az alp. marasztaló részével is elutasítandó volt; a felébb, bíróság ítéletének alp. marasztaló részét tehát a szerint kellett megváltoztatni. (99. szept. 23. 275.) 17493. Curia: A közbenjárási dij követeléséhez az szük­séges, h. az az ügylet, amire a közbenjárás vonatkozik, ha nem is a közbenjárónak minden irányban állandó tevékenységé­vel, de valóban létrejöjjön és pedig ugy, h. azt az ügyletet az, aki a közbenjárási dijat szerződésileg lekötötte, a létesült ügylet módozatainál fogva mindenesetre a maga javára valóban érvé­nyesíthesse is; szükséges pedig ez a K. T. 534. és 546.§-ainak hasonló kérdésben kifejezett rendelkezései szerint és azért, mert a közbenjárási dijak lekötése kétoldalú szerződés és vagyoni előny­ben részesítésre vonatkozó ígéret és igy annak a díjnak ellenér­tékének és a dolog természeténél fogva vagyoni ellenértékének kell lenni; ez pedig csak az a vagyoni előny lehet, ami arra, aki a közbenjárási diját szerződésileg lekötötte, esetleg azáltal hára­molhat, h. az ügylet, amire a közbenjárás vonatkozott, valóban létrejővén, ezt az ügyletet ennek módozatainál fogva a maga javára mindenesetre valóban érvényesítheti. (99. okt. 13. 334. J. K. 900. 23 ) 17494. Curia: A K. T. 534. §-ában szabályozott és keresk. ügyletre vonatkozó alkuszi működés kivételével és az illető ügylet létesülése után egyenes lekötelezés fenn nem forgása esetében valamely ügylet létesülésének közvetítéséért díjazás csak akkor követelhető, ha az előre leköttetett s az előre lekötött ilyen dij is csak akkor, ha maga az illető ügylet egyenesen a követelő­nek közbenjárása mellett létesült. (99. decz. 19. I. G. 503.) 8. Óvadék. Letét. Óvadék jogi 17495. Curia: Az alp. takarékpénztár egyesület és A. Gy. természete, közt 1896. jul. 18. létrejött A) a. megállapodás szerint az alp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom