Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KÖTELMI JOG. 23 nak a felébb, bíróságnak ítéleti tényállása szerint az építkezés Jogügylet kö zavartalan folytatását természeti események aránytalanul hosszú tése. Szerző időn keresztül valóban akadályozták, ellenben a felébb, biró- dés. ság ítéletében nincsenek megállapítva tüzetes tények az iránt, Kötbér. h. vállalkozók a szerződés határozmányainak megfelelő mérvű erővel a jogilag számításba vehető módon, lehetőséghez képest az épitési munkát szakadatlanul nem folytatták volna ; már pedig az építkezés folytatását akadályozott az a természeti esemény valójában emberileg elhárítható nem volt, jogilag tehát az erőhatalom jellegével bir, ellenben az, h. az elhárithatatlanul már megtörtént és aránytalanul nagymérvű akadályozás utólag rendkívüli emberi erővel pótolható lett volna, magában véve nem bir jogi jelentőséggel akkor, a mikor az iránt a vállalkozók mulasztására jogszerű alapul szolgálható tüzetes tények megállapítva nincsenek ; következésképpen egy részről téves a felébb, bíróságnak az a jogi érvelése, h. az illető építkezés kivitele körül erőhatalom (vis major) esete fenn nem forog, másrészről az illető építkezés befejezésénél, a szerződésszerű kikötéshez képest, tényleg történt 14 napi késedelem, a vállalkozók terhére jogilag számításba nem jöhet; éppen ezért arra a 14 napra kötbér megállapításának helye nincs ... (900. márcz. 20. I. G. 47.) 17468. Curia: ... A felébb, bíróság ítélete szerint felp. azon az alapon követeli alp.-től a kereseti összeget, mert alp. az A), illetve 3. a. okirat szerint a részére teljesített építkezésért a szerződésileg megállapított árból 2800 frtot ki nem fizetett: alp. pedig a felébb, bíróság ítélete szerint a felp. kereseti követelése ellen .... csupán azon az alapou tett kifogást és egyúttal ugyancsak 2800 frt erejéig támasztott viszonkeresetet, mert amaz okiratok szerint az építkezésnek meghatározott időre késznek kellett volna lenni és a késedelem esetére naponként 40 frt kötbér ki is köttetett; már pedig az építkezés befejezésénél tényleg 70 napi késedelem volt és igy alp a 70 napra esedékes 2800 frt kötbér czimén a még ki nem fizetett munkabért amaz okirat szerint egyszerűen megtarthatja .... Az A), illetve 3. a. munkabéri szerződésben ki van ugyan kötve az, h. az a szerint vállalatba vett építkezésnek az 1894. évi augusztus 1. napjáig késznek kell lenni, ellenkező esetben az alp. a vállalkozó járandóságából mindennapi késedelem után 40 frtot levonhat; igaz ug}ran az is, h. az ekként kikötött 40 frt a vállalkozó terhére a kötbér jogi természetével bir és a felébb, bíróság ítéleti tényállása szerint az épület az 1894. évi angusztus hó 1-ső napjáig el nem készült; azonban az állandóan követett bir ói gyakorlat szerint a kötbér nem követelhető, ha a késedelem a jogosított utóbbi ténykedésre is vezethető vissza, vagy ha a teljesítés véletlen baleset miatt vált lehetetlenné, avagy ha a teljesítés minden fentartás nélkül elfogadtatott. A felébb, bíróság ítéleti tényállása szerint az illető épületet alp. szerinte is, mint készet, az 1894. október 10 én átvette, de alp. az illető épületet már az 1894. szeptember 17-én a czélba vett használatba vette és csak az