Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

802 VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881: LX. alapos-e a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett panasz abban t.-cz. az irányban, a melylyel az Ítéletnek az a döntése támadtatik •5. §. meg", h. felp.-ek az önjogu A. K. képviseletére nem jogosittatKiskoniságot tak ? mert ha e részben a panasz alaptalan s a felébb, bíróság meghosszab- az önjoguság kérdését heh/esen döntötte el, akkor maga a biróbitó osztrák ság elé vitt vitás jogot a felébb, bíróság érdemi birálat tárgyává ítélet cégre- nem is tehette, s ezzel a felülvizsgálati kérelemnek az a része najthatósága. is tárgytalanná válik, mely az Ítélet érdemi döntését támadja meg. Felp.-ek felülvizsgálati kérelmökben magok kijelentik, h. A. K. magyar honos s maguk sem vitatják, h. abban az időben, midőn a gráczi cs. kir. tsz. nevezettnek a kiskorúságát meghosszabbította, nem volt magyar honos, nem vitatják azt sem, h. a felébb, bíróság részéről a perbeli kérdés eldöntésénél alkalmazott, az 1881: LX t.-cz. 5. §-ában világosan kifejezett az a jogszabály, h. valamely magyar honos személyes állapota tárgyában végrehajtható határozatot hozni kizárólag a hazai bíróságok hatáskörébe tartozik, fenn nem áll. Ezzel szemben téves felp.-eknek az az érvelésük, h. a jelen perben eljáró hazai bíróság a gráczi es. kir. tsz. hatáskörét s a kiskorúság meghosszabbítása tárgyában hozott határozata joghatálgának a kérdését birálat tárgyává nem tehette s A. K.-nek önjognságát meg nem állapíthatta. Mert a hazai bíróságnak az említett kérdések megbirálására kiterjedő joga magából a fentebb megjelölt törvényes jogszabályból származik, minthogy máskülönben az emiitett tiltó rendelkezésnek az ország területén nem volna hatály szerezhető. De a képviselet kérdésének eldöntésénél nem bír jelentőséggel felp.-eknek, a viszonosságra, a gyámhatósági illetékességre, s Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye árvaszéke kötelességének a terjedelmére kiterjedő érvelésük sem — mert a személyes állapot kérdésében keletkező határozatokra nézve a viszonosság, a fentebb megjelölt jogszabálg értelmében ki van zárva — mert nem az a kérdés, h. Á. K. felett annak kiskorúságában a gj'-ámhatóságot illetékesen mely hatóság gyakorolhatta s h. a gráczi gyámhatóságtól megküldött iratok átvétele után Pest-Pilis Solt-Kis-Kunmegye árvaszékére mily jog és kötelezettség hárult, hanem egyedül az a kérdés döntendő el, h. a gráczi cs. kir. tsz.-nek Á. K. személyes állapotára nézve hozott határozata birt-e oly hatálylyal, h. A. K.-t önjoguságában s cselekvő képességében korlátozhatja ? Ezt a kérdést pedig a felébb, bíróság annak alapján, h. Á. K. magyar honos s nagykorú, az Ítéletében megjelölt jogszabály alapján helyesen döntötte el akkép, h. a gráczi cs. kir. tsz.-nek az ő kiskorúságát meghosszabbító határozata ellenére, A. K. önjogunak tekintendő, s igy felp.-ek a képviseletre nem jogosultak. (99. jun. 14. G. 175.) 22. §. 18064. Budapesti tábla: Az 1881 : LX. t.-cz. 22. §-ának Végrehajtás 2-ik bekezdése szerint a Gergely-naptár szerint való közönséges ünnepnapon, ünnepeken és a végrehajtást szenvedő vallási ünnepén csak azon végrehajtási cselekménj'ek teljesíthetők, melyek a végett szükségesek, h. a végrehajtandó követelés biztosítva legyen, • melyek