Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 301 végrehajtást kizáróan azon az alapon hatálytalanította, mivel a 1881: LX. végrehajtásnak előzően történt elrendelése alkalmával végrehajtató *>M. az 1874: XXXV. t.-cz. 113. §. e) p.-ban megszabott alakszerű- 2. §. ségeknek meg nem felelt, vagyis abból az okból, h. a végrehajtási Végrehajtás kérvényt kellően fel nem szerelvén, a végrehajtás elrendelése közjegyzői okmár alapjában hibás volt. Az 1874: XXXV. t.-cz. 111—122. irat alapján. §-ai tartalmának összevetésével azonban megállapítható, h. a felhozott és a jelenleg is fenforgő esetekben nem alkalmazható az 1874 : XXXV. t.-cz. 122. §-ának az a rendelkezése, hogyha kifogások következtében a végrehajtás már egy izben hatálytalaníttatott, a közgyjeg}^zői okirat alapján a kereső fél netaláni jogait csakis peres uton érvényesithetné: miért is a tábla végzését meg kellett változtatni; minthogy azonban az a bíróság az ügy érdemében nem határozott, ugyanaz az ügy érdemének megbirálására volt utasítandó. (99. nov. 16. 5395.) 18063. Curia: Felp.-ek és pedig 1. r. felp. mint Á. K. 5. §. gyámja, 2 r. felp. mint az 1. r. felp. gyám társa, a megállapított Kiskorúságot tényállás szerint az alp. és Á. K. között kötött bírói egyezséget meghosszabaz 1881 : LIX. t.-cz. 50. §-a alapján támadták meg semmiségi bitó osztrák keresettel. A felébb, bíróság felp.-eket keresetükkel két indokból ítélet végreutasitotta el. Először azért, mert felp.-eket nem tekintette jogo- hajthatósága. sitottaknak a teljes jog- és cselekvőképességgel biró Á. K. jogcselekménye megtámadására, másodszor azért, mert az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §. i) p.-jának az esete, melyre a kereset alapíttatott, fenn nem forog. Felp.-ek ezt az ítéletet felülvizsgálati kérelemmel támadták meg. Panaszuk az, h. a gráczi cs. kir. tsz., amint ez a keresethez mellékelt végzésből kitűnik, az egyezség keltét megelőző időben Á. K. kiskorúságát meghosszabbította, ennek a bírói határozatnak a hatálya az osztrák-magyar monarchia másik államával a gyámsági ügyekben fennálló kölcsönös jogsegély következtében, a budapesti VI. ker. jbg. előtt kötött egyezségre is kiterjed, — h. az osztrák-magyar monarchia másik államában a gyámhatósági illetékesség az állandó lakás, nem pedig a születési hely szerint irányul, — amint a gráczi gyámhatóság a meghosszabbított kiskorúságra vonatkozó iratokat PestPilis-Solt-Kis-Kunmegye árvaszékéhez áttette, ennek az árvaszéknek kötelessége lett volna a gráczi gyámhatóság jogait folytatni, a hazai bíróság a gráczi bíróságnak a hatáskörét a kiskorúság meghosszabbítása tárgyában hozott határozata joghatályának kérdését bírálat tárgyává nem tehette, Á. K.-nek az egység megkötése idejében volt önjoguságát meg nem állapíthatta és h. alp. a perben nem álló Á. K. megbízása nélkül nem is jogosult azt a kifogást érvényesíteni, h. az egyezség kötésekor Á. K. önjogu volt, Ennek a panasznak a megbirálásánál, annak figyelembe vételével, h. az 1881: LIX. t.-cz. 50. §-a értelmében bírói egyezség esetén az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §. i) p.-jában meghatározott alaki sérelem miatt az eljárás megsemmisítését semmiségi kereset utján csakis a törvényes képviselő vagy az időközben önképviseleti jogosultságát nyert fél követelheti, első kérdés az : h.