Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)
174 KERESKEDELMI TÖRYÉNY 1875: XXXVII. dijat alp.-től megkapta. Minthogy pedig a fentebbiek szerint t ez. az említett biztosítási szerződés az által. h. alp. a második évre 473. §, járó diszrészletet a lejáratkor le nem fizette, a törvény erejénél Érvénytelen fogva hatályát vesztette s ennélfogva a 2. díjrészlet fizetésére a dijkikötés. kereseti váltó alapján vállalt kötelezettség többé érvényin'el nem bír, mert a törvénynél fogva hatályát vesztett biztosítási szerződés alapján alp. dijak fizetésére nem kötelezhető, s mert az ezzel ellenkező s felp. által vitatott az a szerződési fakötés, h. a két első évre járó dij az osztatlan első díjrészletet képezi, mint a törvénynyel ellenkező, a K. T. 472. §-a szerint hatálytalan : ennélfogva mellőzve alp.-nek a szerződés felmondására alapitolt kifogását, felp.-t az őt meg nem illető második évi díjrészlet megfizetésére irányuló keresetével a kibocsátott sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett elutasítani kellett. (98. máj. 8. 4952.) — Debreczeni lábla: Hhagyja. (98. jnn. 14. 2368.) — Curia: A tábla ítélete az elsőbiróság ítéletéből átvett indokoknál fogva anynyival inkább hhagyatik, mert az a körülmény, h. a kereseti váltóban a tiizkárbiztositásnak első és második évére járó (küló* nben pedig a biztosítás további tartamára évenkint fizetendő) biztosítási dijak egy összegbe foglaltattak, nem változtat a második évre fizetendő második évi biztosítási díjnak, mint visszatérő időszakban teljesítendő fizetésnek minőségén. (99. decz. 28. 970.) 474. 47', §§ 17712. Curia: A biztosítási ajánlat és az eunek alapján kiKözlési köte- áhított biztosítási kötvény szerint felp. egész ékszerüzletét biztolesség. sitotta betörés ellen, ékszerüzlet áruezikkei közé pedig drágakövek is tartoznak s így az elsőbiróság helyesen tekintette a drágaköveket is biztosítottaknak. (900. febr. 8. 1270/99. Ü. L. 900. 33.) 77713. Curia: A biztosított a K T. 472. §-ában foglalt rendelkezés szerint csakis a hozzá intézett kérdőpontokra adott feleletei valóságáért felelős. A biztosítotthoz a 2. a.-i ajánlat 5. tétele a. intézett az a kérdés pedig, h. milyen volt egészségi állapota a lefolyt 10 év alatt és milyen az jelenleg ? a biztosított egyéni felfogása alapján tanúsítandó oly állapotra vonatkozik, melynek megítélésénél a biztosított csakis testi állapotának felismerésére alkalmas tünetekből, esetleg az előzőleg átszenvedett betegségek jelenségeiből merített meggyőződéséből indulhatott ki és ebből folyólag egészségi állapotának jellemzésére adott felelete által csak abban az esetben sértette volna meg a K. T. 474. és 475. §§-aiban körülirt közlési kötelezettséget, ha bizonyittatott volna, h. a biztosított a lefolyt 10 év alatt egészségi állapotában oly jelenségeket tapasztalt, h. beteg voltára nézve tévedésben nem lehetett. Minthogy pedig a másodbiróság ítéletének vonatkozó indokolásában helyesen állapította meg azt, h. a feuforgó esetben nincsen bizonyítva az. h. a biztosítottnál oly betegségi tünetek merültek fel, a melyekből beteg voltát tudnia kellett, a másodbiróságnak ítéletét felhozott indokai alapján annyiva.1 inkább helyben kellett hagyni, mert alp. a 7. a. csatolt orvosi leletben a biztosítottnak a feltett kérdésekre adott feleletei-