Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 175 nek valótlanságára nem is alapította a biztositási ügylet érvényé-1875: XXXVII. nek megtámadásához való jogát. (900. márcz. 8. 1373/V. 99. t.-cz. Ü. L. 900. 13.) 474., 475. §§. 17714. Budapesti tábla: Alp.-nek a foglalkozás helytelen Közlési kötebemondására alapított érvénytelenítési kifogása nem jöhet figye- lesség. lembe, mert habár való, h. a biztosított nem volt földbirtokos, hanem a per adatai szerint haszonbérlő, a foglalkozás helytelen bemondásának a biztosítás elvállalására befolyása csak akkor lehet, ha a tényleges foglalkozás a bevallástól akként különbözik, h. az a biztosított élettartamára tényleges befolyással bír. (99. okt. 27. 1275.) Curia: Hhagyja (900. márcz. 22^ 1364/99. Dt. h. f. XVII. 136.) 17715. Curia: A K. T. 481. §-ának rendelkezése a bizto-481., 482. §§. sitott tárgyakban szenvedett kár megállapításának módját kifeje-Kár megállazettcn a felek megállapodására hagyja: minthogy pedig az A) a. pitása. biztositási kötvény 25—28. § ai rendelkezése értelmében mindkét félre egyaránt kötelezően a szakbizottsági eljárás általi becslés állapíttatott meg arra az esetre, ha a biztosított a biztosító kárbecslője által megtartott becslés eredményét el nem fogadja, és minthogy a biztositási feltétel 25. §-a szerint oly esetben, a melyben a biztosított a szakbizottsági eljárás megtartását nem kívánja, "a biztosító kárbecslőjének becslése képezi a kártérítési összeg alapját, és minthogy ez alól kivételnek csak abban az esetben van helye, ha a biztosító vagy közegeinek eljárása szabálytalan volt; és minthogy a felp. által felhozott az a körülmény magában véve, h. a társulat kiküldött kárbecslője az általa a szakbizottság elnökéül javaslatba hozott egyéneket olyanokul elfogadni nem akarta, a biztositási feltételek 27. §. rendelkezéséből folyóan ilyen szabálytalanságnak nem tekinthető : a másodbíróság helyesen járt eh mikor a felp. kárigényeinek megállapításánál nem az előleges birói szemle, hanem az alp. kárbecslője által foganatosított kárbecslés eredményét fogadta el alapul; stb. (900. szept. 6. 385. J. K. 900. 41.) 17716. Curia: Minthogy alp. elleniratában maga is azt állította, h. a kárrendezési jegyzőkönyv 1896. nov. 22-én vétetett fel, s minthogy a K. T. 482. §. 2. p.-ja szerint a kárösszeg a kármegállapitástól számított 15 nap alatt fizetendő, alp.-re nézve pedig a kár meg állapítás időpontjául az a nap tekintendő, amelyen az alp. a vitássá vált kármennyiséget a felp. által el nem fogadott összegben a fent érintett kárrendezés megkísérlésével megállapitotta, az alp. fizetési késedelme a kárrendezési jegyzőkönyv felvételétől számított 15 nap múlva beállottnak tekintendő, s ennélfogva felp. joggal igényelheti, h. a megítélt kárösszeg után a késedelmi kamat 1896. decz. 7-től kezdve részére megítéltessék, miért is a kamatot ettől a naptól fogva felp. részére megítélni kellett. (99. decz. 28. 622). 17717. Szatmárnémeti tsz: Alp. kifogásaiban azt adta elő, 485. §. h. felp.-nek perelhetősége joga nem létezik, mert ő a kereseti váltót a Trieszti általános biztosító-társaság részére állította ki, s