Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 167 felek egyező beismerése szerint a felig, részéről beszállított termé- '875: XXXVII. nyékre vonatkozó raktározási jegy még a felp-nek ki nem adatott t -cz. s igy a felp.-nek a termények feletti rendelkezési joga a raktár- 439. §. jegyek beszolgáltatása által korlátozva nincs, az alp. pedig a felp. Raktározási ellen raktározási dij iránt igényt nem támasztott és a felp. ügylet, igényének érvényesitését törvényes foglalás sem akadályozza, a felp. az általa saját neve alatt és a saját rendelkezési jogának fentartása s ennek az alp. részéről való elismerése mellett, az alp. nél raktározott áruk felett szabadon rendelkezhetik, az alp. pedig a felp. kívánatára az árukai kiszolgáltatni, vagy azok meg nem létele esetén azok értékét megtéríteni tartozik : és mert a raktározási ügylet igazolása esetén annak fentebb megjelölt jogi természete kizárja azt, h. az ügynek, illetve a felp. rendelkezési jogának és igényének elbírálásánál figyelembe vétethessék az a kérdés is : vajon a raktározott termények a felp. tulajdonát képezték-e s megillette-e azok felett a letevőt a jogi rendelkezés? a raktározási ügylet igazolása esetén tehát az alp.-nek a kereset elleu ebben az irányban emelt kifogásai számba nem vehetők, és nem vehető számításba az sem, h. mily jogviszony állott fenn felp. és 0. I. között a hedzei uradalomra vonatkozóan és volt-e ezeknek egymás ellen valamely igényök, vagy nem ? a mely kérdések ebben a perben különben sem bírálhatók el, ellenben a fentebb 2. a. megjelölt tények igazolatlansága esetén a felp. keresetének nem adható hely, habár az 1. a. megjelölt tények, illetve az, h. a kereset tárgyát képező terményeket az alp. czéghez tényleg a felp. szállította be, különben igazolást nyerne is, mert ebben az esetben a peres felek között raktározási ügylet létrejöttnek nem tekinthető ; s tekintetbe véve azt, h. a hedzei birtok az alp. beismerése szerint is az 0. I. tulajdonát képezte s erről az ingatlanról O. I. az 1896. évben alp. czégnek termén}Teket adott el, h. továbbá az alp. czég részéről 3. sz. a. becsatolt, valódiságára nézve felp. részéről nem kifogásolt szerződés szerint a felp. az 0. I. és neje alkalmazottjának volt tekinthető, a kit a vezetésére és kezelésére bizott ingatlanoknak, ezek között a hedze-pusztai birtoknak is terményei tulajdoni joggal nem illetett, de a ki fáradozásai jutalmául 0. I.- tói és nejétől az 5. p.-ban kikötött tehén, sertés és baromfi tartáson kivül csak a kezelésére bizott ingatlanok 32,000 frtot meghaladó tiszta jövedelmének 50°/o-ára tarthatott igényt; és h. végül a felp. nem tagadta az alp. czégnek azt a B. Ö. tanú vallomása által is igazolt állítását, h. az alp. czég a 3. sz. a. szerződés tartalmáról tudomással birt és h. a 2. a. fent megjelölt tények igazolatlansága esetén igazolatlan marad az is, miszerint a felp. az alp. czéget arról, h. a 3. sz. a. szerződés hatályba nem lépett és a felp. a hedzei birtokon feles gazdálkodást folytat, értesítette volna. Mindezek figyelembe vételével, az alp. czég a fentebb 2. a. megjelölt tények igazolatlanságíi esetén alaposan hihe'te, h. az 0. I. birtokáról hozzá beszállított termények, habár a felp. részéről szállíttattak is be, a felp. részéről úgyis mint az 0. I. gazdasági alkalmazottja részé-