Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 1875: XXXVII. az alapszabályok 1. §-ában kimondott tilalomnak sem Alaptalat.-cz. nok tehát az 3 tekintetben felhozott kereseti panaszok is; mert 179. §. a közgyűlés által elhatározott művelet a társaság alaptőkéjének Az alaptőke tényleges szaporodására fog- vezetni s mert a közgyűlésnek azt felemelése, a határozatát, h. ezzel kapcsolatosan az alaptőke nagyobb névértékű eg3res czimletekre daraboltassék fel, a részvények ilyképen felére apadó száma mellett elérhető belső ügykezelési könynyebbség érdekei kellően indokolják. 4. A keresk. törv. 163. §. és az alapszabályok 48. §. szerint a társaság vagyona részvényeik arányában a részvényeseké ugyan, de ugyancsak a K. T. idézett §. és az alapszabályok 50. §. értelmében a társaság feloszlása előtt a részvényeseknek az a joga csak lehetőség szerint való jog, tényleg pedig csupán arra terjed ki, h. a részvéiryes a tiszta haszonból a reá eső osztalékot követelhesse. A feloszlás előtt a társaság tiszta vagyonának értéke meg sem állapitható, de ha megközelítőleg meghatározható volna is, minthogy a társaság működése nem egyéb, mint hol nyereséggel, hol pedig1 veszteséggel járó jogi műveletek szakadatlan szövedéke, nyilvánvaló, h. annak a felfogásnak érvényre jutása, mintha a társaság nem vállalkozhatnék olyan műveletre, mely a társaság vagyonából az egyes részvényesekre jutó lehetőség szerinti hányadrészt akár megnövelheti, akár megapaszthatja, a társaságnak további működését bármily pillanatban lehetetlenné tenné. Sem a törv.-böl, sem az alapszabályokhói következő egyéni joga nem lévén tehát egyik részvényesnek sem arra, h. a részvényei belső vagy árfolyam szerinti értéke lehető megakadásának czimén korlátot vethessen a közgyűlés olyan határozata elé, a melyet a K. T. 179. §. 0. p. egyenesen ennek a hatáskörébe utal; tekintettel arra, h. a közgyűlés határozata az uj részvények előjegyzés utján történhető megszerzése által elérhető netaláni nyereségben való részesedésre minden régi részvényesnek azonos feltételek mellett gyakorolható egyforma módot nyújtott, a törv.-ben vagy az alapszabályokban gyökeredző egyéni jogok sérelmét bármely részvénjres még abban az esetben sem panaszolhatná, ha a felp.-ek által a periratokban végzett számvetések helyesek volnának, s ha e szerint való volna is, h. az uj részvények elővételi árát a közgyűlés az eddigi részvények értékéhez viszonyítva aránylag alacsonyra szabta. 5. Alaptalan végül felp.-ek keresete az arra alapított részében is, mintha a közgyűlés határozata akár annálfogva is a törv.-be vagy az alapszabályokba ütköznék, mert az alaptőke felemelési müvelet által elérendő árfolyamkülönbözeti nyereséget a tartalékalap gyarapítására utalta. Mert az uj részvényeknek a névértéken felüli befizetési árát az alaptökéhez csatolni nem is szabad, így tehát a közgyűlés határozata éppen az esetben maradt volna hézagos, ha eleve nem foglalkozott volna azzal a kérdéssel, h. az alaptőkefelemelés czélba vett módja által befolyandó nyereség hová lesz fordítandó. Igaz ugyan, h. az alapszabályok 43. §. sz. a tartalékalap növelésére csak az évi mérleg szerinti tiszta haszonnak V10 része fordítandó, de az alap-