Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KERE SKE DELMI TÖ1 {VÉX V. 157 jegyzendő uj részvények felől a közgyűlés ugy rendelkezett, h. 1875: XXXVII. ezek az igazgatóság által megszabandó, 300 írtnál azonban ala- t.-cz. csonyabbra nem tehető kibocsátási árfolyamon nyilvános alá- 179. §. irásra bocsátassanak. Az ilyképpen kibocsátandó kétszer 250 Az alaptöke drb 200 frtos uj részvény névértéke 100.000 frtot tevén ki, a köz- felemelése. gyűlés ugy határozott, h. a magasabb kibocsátási árfolyam folytán befolyandó befizetési többlet az ezzel a müvelettel járandó költségek levonása után a tartalékalap növelésére fordittassék. A felp.-ek, kik az alp. társaságnak részvényesei, ezeket a közgyűlési határozatokat azon czimeu, h. a törv.-be és alapszabályokba ütköznek, keresettel támadják meg, de a lefolyt eljárás eredménye azt bizonyítja, h. a közgyűlés határozatainak megsemmisítése végett emelt összes panaszok alaptalanok. Előre bocsátásával annak, h. a peres felek által a keresk. eljárás 23. §-a alapján csatolt másolatos okiratok a kir. tszék irománytárában kezelt eredetieknek hü másolatai, a felp.-ek által felhozott panaszok figyelmen kivül hagyását s ebből következőleg a felp.-ek keresetének elutasítását a következő okok tették szükségessé: 1. A felp.-ek maguk sem állítják, h. a C) a. közgyűlési meghívó és tárgysorozat az alapszabályok 60. §-ának megfelelő módon falragasz és személyes kézbesítés utján a részvényesekkel 3 héttel a közgyűlés határnapja előtt ne közöltetett volna. A közgyűlés egybehivása s a szóban forgó kérdésnek tanácskozás és eldöntés alá bocsátása körül tehát alakszerüségi hiba nem történt, mert az igazgatóságnak a részvénytőke felemelésére vonatkozó indítványa a tárgysorozat 4. pontjába fel volt véve, abban az irányban pedig, vájjon az igazgatóság magát az indítványt 8 nappal a közgyűlés határideje előtt közzététette-e, a bizonyítást felvenni és a tényállást megállapítani nincsen szükség, mert az alatt a jelentés alatt, melynek közzétételét a keresk. törv. 198. §. elrendeli, ezen §• szövege szerint csupán csak a felügyelő-bizottságnak az évi mérlegre s az igazgatóság által folytatott üzletvezetésre vonatkozó jelentését lehet és kell érteni. 2. A fentebb ismertetett közgyűlési határozatokból kitűnik, h. a társaság részvényesei a részvények eddigi névértékéig teljesített befizetésen felül semmi további befizetésre nem köteleztettek, mivel minden részvényes a részvényeinek párjáért 1 — 1 egész, a páratlan részvényért pedig V2 uj részvényt kap, a nélkül, hogy akár az egjdkre, akár a másikra utánfizetni tartoznék. A közgyűlésnek panaszolt határozatai tehát nincsenek a keresk. törv. 168. §-ával sem összeütközésben. H. pedig a tulaj donkép eni tőkefelemelés végett kibocsátott 250 uj részvény aláirói ezek 200 frton felüli névértékén felül való kibocsátási árat tartozzanak befizetni, a keresk. törv. 168. §. annak sem állja útját, mert az aláiróknak erre való kötelezettsége az aláirás alapján létrejövendő különös szerződési kikötésből fog következni. 3. A keresk. törv. 148. §. a részvények névértéke felemelésének csak azt a módját tiltja, mely az alaptökének megfelelő szaporitása nélkül a társasági vagyon önkéntes felbecsülése általi visszaélés elkövetésére nyújtana módot. Nincs más értelme