Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

144 KERESKEDELMI TÖRVÉNY 1875: XXXVII. vára vagyoni előnyt kikössön és elfogadjon. Ezeknél fogva, oevet.-cz. zetesen a vezérügynökség közönséges fogalmánál fogva felp. a V. 43. §. és társa czégnek nem volt közönséges üggnöke, a ki ebbeli minőKoreák, meg- ségénél fogva ama czég és az alp. között jogi értelemben vett közhatalmazoit. vetítő gganánt eljárhatott, hanem felp. a V. és társa czégnek annyiban Jceresk. alkalmazottja rolt. h. ebbeli minőségében ama ezég által létesitett ügyleteknél egyedül és kizárólag csakis ama czég érdekeinek megfelelőié"' tartozott eljárni és éppen azért, azokért az ügyletekért, illetve ezeknél való közbenjárásáért, a másik fél részéről maga javára, ama czég hátrángára szolgálható vagyoni előnynek biztosítását az állásánál fogva köteles tisztesség szempontjából sem fogadhatta el/ következésképen, ha az alp. és V. és társa között a felp. elősegitő közreműködésével létesült azok az ügyletek a miatt, mert felp. az alp. részéről a közreműködéséi t maga javára vagyoni előnynek előre való biztosítását elfogadta és ez előnyhöz kötött feltételek is teljesültek, a V. és társa czég vagyoni hátrányára szolgálhatnak, ez esetben a felperes leszállított kereseti követelésének alapját tevő ténykedés jogilag tiltott és az erkölcsi fogalmakba ütköző dolog, az ilyen pedig ebbeli minőségénél fogva hivatalból figyelembe veendő és a biróság előtt érvényesíthető követelés jogalapjául el nem fogadható. Minthogy pedig, mint ezt a felébb, biróság jogilag helyesen kifejtette, azok az ügyletek a felp. ténykedésére visszavezethető, fent jelölt okból V. és társa czég vagyoni hátrányára szolgálhattak ; stb. (99. szept. 30. I. Gr. 297.) 17667. Curia: A felébb, biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint, a melynek szabálytalanságát felp. a S. E. 197. §. rendelkezésének megengedett keretén belül felülvizsgálati kérelmében kimutatni még csak meg sem kísérletté és mely tényállás a most idézett törv. szakasz szerint a felülvizsgálati eljárásnál is h^uryadó, felp. akkor, a mikor neki alp. azt a vagyoni előnyt lekötötte és ő azoknál a keresk. ügyleteknél elősegitőleg közreműködött, a V. és társa czég vezérügynöke volt, továbbá ama tényállás szerint, a per során bemutatott levelek valódiak és kézhezvétettek, már pedig az 1898. Sp. I. 74/5. sz. jkönyvhöz 2. a. csatolt okirat szó szerint tartalmazza azt, h. maga V. ós tsa czég a felp.-nek a vele való viszonyát olyannak jelezte, a mely kizárja azt, h. felp. a V. és tsa czég^el szerződő felektől a maga javára vagyoni előnyt kikössön és elfogadjon. Ezeknélfogva, nevezetesen a vezérügynökség közönséges fogalmánál fogva felp. a V. és tsa czégnek nem volt közönséges üggnöke, a ki ebbeli minőségénél fogva ama czég és az alp. között jogi értelemben vett közvetítő gyanánt eljárhatott, hanem felp. a V. és tsa czégnek annyiban keresk. alkalmazottja volt, h. ebbeli minőségében ama czég által létesitett üggleteknél egyedül és kizárólag csakis ama czég érdekeinek megfelelőleg tartozott eljárni és épen azért, azokért az üggletekért, illetve ezeknél való közbenjárásáért a másik fél részéről maga javára ama czég hátrányára szolgálható vaggoni előnynek biztosítását az állásánál fogva köteles tisztesség szempont-