Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

ÖRÖKLÉSI JOG. 121 azzal korlátoztatott, hogy a végrendelet a leszármazó örökösök Törvényes és szülők törvényes osztályrészét vagy kötelesrészét nem érint- öröklés, heti; az a különben érvényes végrendelet tehát, a mely sérti & Köteles rész. leszármazó v. felmenő örökösök kötelesrészét, ebben a tekintet­ben hatálytalan és nem akadályozza azt, h. a kötelesrész a vég­rendeleti örökös ellenében megítéltessék, vagy annak kiegészitése elrendeltessék. A kötelesrész megítélésének vagy kiegészítésének azonban a dolog természete szerint csak abban az esetben lehet helye, ha a végrendelkezés által a hagyatéki tömegből az az érték is elvonatik, a melylyel a leszármazó, vagy felmenő örökö­sök kötelesrésze fedezhető volna s a hoteles részt ebben az esetben az tartozik kiadni vagy kiegészíteni, a hi a végrendelet következ­tében többet -kapott a hagyatékból, mint a mennyi felett az örök­hagyó, a kinek köteté srfszre jogosult örökösei maradtak, szabadon rendelkezhetett. A fenforgó esetben az örökhagyó nem az egész hagyatéka, hanem annak csak egy része felett végrendelkezett, a mennyiben leszármazó örököseinek különben nem érintett tör­vényes örökösödési jogát azzal szorította meg, h. ingó és ingat­lan vagyonának egy kis részét tulajdonjoggal, többi vagyonát, pedig holtigtartó haszonélvezeti joggal férjének, az alp -nek hagyta Ebben az esetben tehát a kőtelesrész kiadásának vagy kiegészí­tésének nem lehet helye : mert a leszármazó örökösök a talajdon­joggal, alp.-nek hagyott ingókat és ingatlant, az alp. közelebb­ről meg sem határozott igényeinek kielégitése czéljából önként átengedvén, a vagyonnak ez a része a hagyatékhoz tartozónak nem tekinthető; a vagyon többi részét pedig tulajdonjoggal a felp.-ek kapják, mint törvényes örökösök és az alp.-t a vagyon nak erre a részére a végrendelet szerint csak a haszonélvezeti jog illetné meg, tehát olyan jog, a melynek értékét már bizony­talan tartalmánál fogva sem lehetne megállapítani; másrészről nem volna meghatározható az sem, h. a felp.-eket tulajdonjoggal megillető hagyatéki vagyon a bizonytalan ideig tartó haszon­élvezeti joggal megterhelve menn}Ti értéket képvisel. Ilyen körül­mények között és tekintettel arra, h. a felp.-ek arra sem kény­szeríthetők, h. a haszonélvezeti joggal megterhelt egész hagyaték és a minden korlátozástól ment kötelesrész között válaszszanak: mert a végrendelet érvényesülése esetében a felp -ek, a kiknek a kötelesrészhez való joga már az örökhagyó halálával megnyilt, az alp. életében még kötelesrészüket sem vehetnék birtokukba, abban az esetben pedig, ha a kötelesrészért a hagyaték másik felének tulajdonáról lemondanának, ez a lemondás az örökhagyó végakaratával is ellentétben olyan személy javára esnék, a ki az örökhagyó után nincs hivatva a törvényes örökösödésre : ebben a perben nem a kötelesrész kiadása vagy kiegészitése felett, hanem, mint ez a tábla 637/898. sz. a. hozott Ítéletében már kimondatott, a felett a kérdés felett kell határozni, h. az alp. részére az egész hagyatékra kiterjedőleg hagyományozott holtigtartó haszonélvezeti jog a felp.-eket megillető kötelesrész­szel szemben mennyiben érvényesülhet ? A tábla ebben a tekin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom