Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

104 CSAL.VMOí Közszerze vétel óta változás nem törté)it. sem ujabb szerzések által az inmény. (fátlanok nem gyarapodtak, az értékemelkedés pedig magában véve nem képez külön vagyont, hanem fogalmánál fogva olyan vagyoni előnyt képvisel, mely mint növedék a fővagyonnal jár, tehát jelen esetben kizárólag- alp.-t, mint a fővaayon tulajdonosát illeti. (900. jan. 9. 4409/99.) 17588. Győri tábla : Alp.-ek azt, h. felp. és elhalt férje abban állapodtak meg, h. vagyonuk külön kezelése mellett közszerzeményi jogukról egymás irányában lemondanak, nem is állitották ; az a körülmény pedig, h. mindegyik házastársnak egybekelésük idején külön vagyonuk volt s azt a házasság tartama alatt is mindenik maga kezelte, a közszerzeményi vagyon keletkezését ki nem zárja, mert ily kezelés mellett is a külön vagyonból származó haszonvétel a közszerzemény javára esett, ennélfogva a kereset azon az alapon, h. felp. és férje elkülönített vagyonkezelésben éltek, el nem utasítható. Nem szolgálhat indokul a kereset elutasítására az sem, h. fel]), azt a vagyont, melyről alp.-ek azt vitatják, h. a házasság tartama alatt szerezte, közszerzeménynek tekinteni nem engedte : továbbá, h. az örökhagyó vagyonát még életében gj^ermekeinek és unokájának osztályrészük fejében átadta ós h. felp. a H) a. szerződés 8. p.-jában neki rendelt tartást elfogadta, mert az osztály utján történt átruházás ellenére alp.-ek, mint az örökhagyó kötelezettségébe lépő örökösök, a közszerze in énjéért felelősek, mert jogról való lemondáshoz, ha az világos szavakban kifejezve nincs, oly tények szükségesek, melyek minden kétséget kizáró módon feltüntetik a jogról való lemondást s ily ténynek azonban az, h. felp. a vagyonátruházásról tudomással birt s a neki, mint különben is özvegyi haszonélvezetre jogosított félnek rendelt tartást elfogadta, nem tekinthető; végre, mert felp. ellenzése nem akadályozhatja azt, h. a házasság tartama alatt szerzett minden vagyon, mely a közszerzemény jogi természetével bir,közszer zeynénunek állapittassék meg. Curia: Hhagyja. (900 jun. 25. 3409.) 17589. Curia: Alp.-ek nem is állították, h. K. P.-nak akkor, mikor a felp.-el 1879. ápr. 21. házasságra lépett, olyan vagyona lett volna, mely a kereseti vagyonátruházás előtt elidegenített s a mely ennélfogva a házasság tartama alatt szerzett vagyonból pótlandó lett volna, következésképen nem szenvedhet kétséget, h. a B) és G) a. mellékelt tkvi kivonatok tanúsítása szerint 1886. febr. 27. vett s a szegvári 220. számú tjkvben 224. és a szegvári 2o79. sz. tjkvben 2492. hrsz, a. foglalt ingatlanok a felp.-el fennállott házasság alatti szerzeményt képeznek. Igaz ugyan, h. a házasság alatt közösen szerzett vagyon kezelése a férjet illeti s a felett a közös gazdálkodás folytatása czéljából rendelkezni is jogosult : ámde ez a rendelkezési jog nem terjedhet addig, h. a férj jogositva legyen a közösen szerzett vagyont közszerzö házastársának beleeggezése nélkül elajándékozni: mert habár a közszerzeményi jog tartalma a házasság megszűnte előtt meg nem határozható s ép azért nem is érvényesíthető, mindamellett a hitvestársnak köz-