Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

CSALÁDJOG. 105 szerzeményi joga már a szerzés idejében létezővé válik és azt Közszerze férje az ő beleegyezése nélkül egyoldalulag meg- nem szüntetheti. mény. Ha tehát örökhagyó a közszerzeménynek felp.-t illető fele részét ennek beleegyezése nélkül elajándékozta, ebbeli rendelkezése annál inkább érvénytelen, mert alp.-ek rokonsági összeköttetésüknél fogva nemcsak a családi viszonyokat ismerték, hanem felp. közszerzeményi jogáról a nyilvánkönyv megtekintéséből is meggyőződhettek. Minthogy azonban alp.-ek azzal védekeztek, h. eme vagyonátruházás felp. beleegyezésével történt és e tekintetben a felp.-t főesküvel kínálták meg, melyet az elfogadott, erre a perdöntő körülményekre a főesküt megítélni és a per kimenetelét e részben annak le. vagy le nem tételétől függővé tenni kellett. A főeskü azonban a fentebbi szövegben volt megítélendő ; mert a kihallgatott tanuk vallomásával bizonyittatott, h. felp. nagyfokú süketségben szenved ; az a körülmén}'' tehát, h. a szerződés kiállításánál jelen volt-e, jelentőséggel nem bir; különben is ügydöntőül egyedül a felp.-nek az átruházásba való beleegyezése tekinthető. (900. szept 13. 4026.) II. Szülök és gyermekek közti viszony. 1, Törvénytelen gyermek tartása. 17590. Curia : Törvénytelen gyermekek tartása iránti perek- Tartásdíj ben annak a megállapítása, h. a tartásra kötelezett természetes összege, apa vagyoni viszonyainak megfelelően mily összegű tartásdijat legyen hoteles fizetni, ténykérdést képez. A jelen ügyben az elsőb íróság alp. vagyoni viszonyainak mérlegelése mellett az az által fizetendő havi tartásdíj összegét 10 írtban állapította meg. .A felébb, bíróság a havi tartásdíj összegét nagyobb vag3ronosság hiányában a felp. társadalmi állására is tekintettel, főleg azért tartotta 5 írtra leszállitandók, mivel jogi álláspontja szerint a törvénytelen g}rermek tartása első sorban az anyát terheli, s ahhoz a természetes apa csak hozzájárulni köteles. Ez az álláspont azonban nyilván téves, mert az 1877 : XX. t.-cz. 11. §-nak 3-ik bekezdése szerint az anya törvénytelen gyermekét csak addig köteles eltartani, mig a tartási kötelezettség iránt a bíróságok határoznak, ugyan e szakasz 2. bekezdésével azonban a törvénytelen gyermekek tartását tárgyazó kötelezettségre nézve a fennálló jogszabályok érintetlenül hagyatván, ezek, illetve a törvényes gyakorlat szerint a törvénytelen gyermeket is elsősorban a természetes apa köteles eltartani, » (99. nov. 24. I. G. 426.) 17591. Curia: . • • Felp.-nek az a panasza, h. a felébb. Lejárt tartásbiróság a kereset megindítását megelőző időről követelt tartásdíj díj elévülése. iránti keresetével jogszabály megsértésével utasította el, a kereset beadása napjától visszaszámított három évre vonatkozólag' alapos ; mert az általános optk. 1480. §. értelmében az évenkinti járadékok iránti már lejárt követelések, melyek közé a tartásdíj iránti követelés is tartozik, csak három év alatt enyésznek el : minthogy pedig e szerint ott, hol az ált. optk. hatályban van, a