Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

88 KÖTELMI JOG. Kártérítés, sitvénynyel nem bir, vagy a munka vezetésében akadályozva van, A munkaadó okleveles helyettest tartozik alkalmazni. Ebből folyóan mulasztást felelőssége a követett el alp. az által, h. az állványok és feljárók szabályszerű munkást ért felállításáról sem személyesen, sem okleveles művezető-helyettes balesetért, által magának meggyőződést nem szerzett, s a kőmüvespallérja rendelkezéseit felül nem vizsgálta. Kétségtelen ugyan, h. baleset alkalmával az a kőműves pallér is tartozik felelősséggel, a ki az állványok és feljárók felállításával a vállalkozó részéről lett megbízva, azonban a fokozatos felelősség elve ilyen esetben nem, alkalmazható, mert ha többen követnek el mulasztást, és a kártétel aránya köztük meg nem állapítható, a felelős személyek a kárositottnak eyyetemley felelősek. Helyes ugyan az a jogelv, h. abban az esetben, ha több egyetemlegesen kötelezett közül az egyik az egészet teljesítette, a hitelezővel szemben az adóstársak szabadulnak, azonban a jelen esetben a) a. egyezséggel A. J. pallér nem az egész kártérítési követelést fizette a felp,-nek, a mint ez az okirat tartalmából, valamint a fizetett összeg csekélységéből is kitűnik, de különben is felp. ebben az okiratban alp.-t a kötelezettség alól fel nem mentette. Es minthogy épen az eggetemlegesség elvéből folyik, h. a jogosított az egyik egyetemlegesen kötelezettet a kötelezettség alól fel is mentheti, vagy vele kisebb összegben kieggezni jogosított, ennélfogva alp. az által. h. felp. a pallérral 40 frtban kiegyezett, felelőssége és fizetési kötelezettsége alól fel nem szabadult, és ennek a kiegyzésnek csak az a következménye, h. a 40 frt a felp. összköveteléséből alp. javára levonassék, a mint ezt a másodbiróság el is rendelte. A kártérítési követelés mérvére nézve nem ügydöntő egymaga az a körülmény, h. felp. állandó elsatngulása mellett, az idővel saját iparkodásával, vagy mások szánalmából oly foglalkozást nyert, meltjlgel az élet fentartásához szükséges kiadások egy részéi megkeresni képes, mert alp. fizetési kötelezettsége már a baleset napjával teljes mérvben állott be. a később bekövetkezett részleges keresetképesség pedig csakis felp. szerencsétlen sorsának enyhítésére, de nem a.: alp. előnyére számitható be. (98. jun. 3. 2951.) Kártérítés 16223. Pécsi tábla : Ennek a kártérítésre irányuló pernek kiskuni elkö- alakját képező bünper irataiból kétségtelenül kiderül az, h. a bünvette gyilkos- tető perben vádlottként szereplő alp. F. J, D. J.-t, a kinek jogságból kifő- utódai részére a kártérítés igényeltetik, megölte : a bűnvádi eljárás lyóan. azonban nevezett vádlott ellen azért lett megszüntetve, mert bebizonyult, h. F. J. időszakonkénti tébolyban szenved és ennélfogva a büntetendő cselekmény elkövetésekor akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt. Helyesen fejtette ki az elsőbíróság ítéletében, miszerint az a körűiméiig, h. valamely tiltott cselekményt akaratának szabad elhatározásával nem hivő egyén követ <•!. ez öt a cselekményéből eredő magánjogi felelősség terhe alól fal nem menti: a miből következik az, h, a büntető bíróságnak oly határozata, melglgel büntető eljárás a büntethető cselekmény bebizonyítása daczára a Btk. 76. §-ának alkalmazásával szüntettetik mey, nem zárja ki azt, h. a tiltott cselekmény elkövetője