Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)
KÖTELMI JOG. 87 irt kötelezettségek elmulasztásából folyó magánjogi felelősséget nem Kártérítés. teszi függővé attól, h. a mulasztás a hatóság utasítása ellenére A munkaadó Jcövettetett légyen el. De nem enyészteti el alp. magánjogi felelős- felelőssége a ségét az a megállapított tény sem, h. felp. fia mint felöntő volt munkást éri alkalmazva és mint ilyennek a hajtó-erő közvetítőnél teendője balesetért nem volt, továbbá, h. a hajtó-erő közvetítő végiére alkalmazott zsáknak onnan elvétele kijelölt foglalkozása körébe nem tartozott, sem pedig erre felébb valójától utasítást nem nyert, mert alp. mulasztása miatt a baleset tényleg megtörtént és az 1893 : XXVIII. t. cz. 37. §-a a törv.-ben előirt kötelezettségek teljesitésének elmulasztásából folyó magánjogi felelősséget ahhoz, a feltételhez nem köti, h. a sérülés a munkásnak kijelölt foglalkozás körébe eső munka végzése közben következzék be, sőt az idézett 1893 : XXVIII. t. cz. 1. §-a b) p.-ja a hajtó-erő közvetítőknek, mint nyilvánvalólag veszélyes eszközöknek védő készülékkel vagy korláttal ellátását ugy az alkalmazottak, valamint más járó-kelők érintkezhetésének meggátlására is parancsolja és alp. törv.-beli kötelezettségét szegte meg akkor, a mikor nem tett oly előintézkedéseket, h. a malmában felöntőkép alkalmazott A. A. a veszélyes készülékkel ne érintkezhessék. Ez indokokból a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatása mellett, alp. kártérítési kötelezettsége megállapítandó volt, még azért is, mert felp. fiának az a cselekménye, h. ő kijelölt foglalkozása körébe nem tartozó munkába felebbvalója utasítása nélkül fogott és h. ekként öl is gondatlanság terheli, csak a kártérítés mérvére birhat befolyással. Felp. felülvizsgálati kérelmének az a része, h. alp. a követelt kár-összeg megtérítésére már ezúttal köteleztessék, teljesíthető nem volt, mert a kártérítés mérve tekintetében a felebbezési bíróság saját álláspontjából kifolyóan a tényeket meg nem állapította és így a pernek ez a része eldöntésre nem lévén ezúttal alkalmas, a S. E. T. 204. §. alapján a felebbezési bíróság a ténynek szabályszerű megállapítására és uj határozat hozatalára utasítani kellelt. mely uj határozat körébe a per és. felebbezési költség, valamint az idézett 204. §. szerint az ezúttal csupán a peres felek részére megállapított felülvizsgálati költség melyik fél által viselésének kérdése is tartozik. (99. márcz. 29. I. G. 1. sz.) 16222. Curia: A másodbiróság helyesen állapította meg azt, h. építkezéseknél az állványok és feljárók az alkalmazott munkások testi épségének biztonsága szempontjából korlátokkal látandók el, a tanukkal bizonyított az a tény tehát, h. az alp. által elvállalt építkezésnél az anyagoknak korlátokkal el nem látott feljárókon az emeletekre taligán való felhordása engedtetett meg, mulasztást képez, melyért az építkező munkaadó felelősséggel tartozik. A jelen esetben alp.-nek, mint munkaadó építész ós vállalkozónak felelőssége nem. szűnt meg az áltál, h. alp. az állványok ós feljárók felállítását A. F.-ra, mint munkavezető-pallérra bízta ós ennek a szükséges faanyagot kitolta, mert nagyobbmérvü építkezések kivitele csakis okleveles építészeknek, illetve okleveles mérnököknek adhatók ki: amennyiben pedig a vállalkozó a megkívántató minő-