Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

74 KÖTELMI JOG. Haszonbérleti végéül rendszerint a mindenkori naptári év öszi időszaka tekinszerzödé8. tendö, mégis a felebbezési bíróság- az ítéletében megállapított Haszonbérleti ama tényállásából, h. a felek között a megkötött Írásbeli szerződés szerződés fel- szerint a haszoybérleti viszony közös megállapodáshoz képest tényleg mondása, ápr. 1-én kezdődött és márczius hó utolján volt megszűnendő, jogszerűen vonta le a következtetést arra, h. a jelenleg kérdéses bérleti viszonynál a gazdászati év vége szerződésszerűen a naptári év márczius hó utoljára esik és így a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt azzal, h. a haszonbérleti szerződést, a bérfizetés elmulasztása okából, aZ 1898. ápr. 1-től kezdődő hatálylyal mondotta ki megszűntnek. (98. ápr. 14. I. G. 62. Dt. h. f. XII. 106.) 16197. Curia: Az állandóan elfogadott bírói gyakorlat szerint a határozatlan időre valamely gazdászati mivelésre szánt ingatlan kihasználásának átengedése iránt köttöt szerződés egyoldalú visszavonással nem, de egyoldalú felmondással felbontható ugyan; azonban a tényleges használatból való kimozditás csak megfelelő előzetes felmondás következtében és az ilyen felmondás után következő gazdászati év lejártával követelhető. (98. ápr. 22. G. 85.) Lakásbérlet. 16198. Budapesti tábla: A felebbezési bíróság ítéletében Fő- és albérlő foglalt ténymegállapítás szerint, nem vitás a peres felek között, közti viszony, h. alp. a Podmaniczky-utcza 59. sz. házban levő azt az üzleti helyiséget, melyet ő az F) a.-i bérszerződés értelmében F. D. és J. Ö. háztulajdonosoktól pálinkamérő-üzlet czéljára azzal a kikötéssel vette bérbe, h. a háztulajdonosok abban a házban másnak pálinka-üzlet czéljára helyiséget az F) a.-i bérleti szerződés tartama alatt bérbe nem adhatnak, hasonló korlátozással, illetve kikötéssel adta tovább a felp.-nek albérletbe. Megállapította továbbá a felebbezési bíróság azt is, h. J. J., utóbb K. M. czég, abban az üzlethelyiségben, melyet a kérdéses házban a nevezett háztulajdonosok részükre kifejezetten szatócs-üzlet czéljára adtak bérbe, habár ebbe a háztulajdonosok bele nem egyeztek, a felp. bérleti idejének tartama alatt tényleg pálinkát mért ki s h. midőn erre a körülményre felp. értesítése folytán alp. a háztulajdonosokat figyelmeztette, utóbbiak a J. J. és illetve K. M. czég által gyakorolt jogellenes pálinka-kimérés meggátlása végett azt tették, h. nevezetteket a pénzüg}d hatóság engedélye nélkül való pálinkakimérését a pénzügyi hatóságnál feljelentették, a pálinkaméréstől maguk részéről eltiltották s midőn mindez nem használt, nevezetteknek a bérletet felmondották. Kétségtelen, h. midőn alp. a közte és felp. közt létesült albérleti szerződés értelmében, felp.-nek a kérdéses üzleti helyiséget a fent körülirt kikötéssel bérbe adta, ez által az albérbeadő alp.-re nézve az a kötelezettség hárult, h. az albérbevevö felp.-t arra vonatkozólag, h. abban a házban, a hol az albérlet tárgyát képező helyiség létezik, a bérleti szerződés fennállásának tartama alatt a bérlő felp.-en kívül más pálinkát ki ne mérhessen és ekkép bérbevevő felp. a bérlemény tárgyát a szerződés természetének és illetve a fenti kikötésnek megfelelően, zavartalanul