Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

KÖTELMI JOG. 73 tételeivel ellentétben álló cselekvés vagy mulasztás esetében, Haszonbérleti hanem csak akkor, ha a bérletnek a szerződésben kötött feltételei szerződés, szerint leendő fentartása szempontjából lényeges szerződésszegés követtetett el. (98. jul. 12. I. G. 263.) 16195. Curia: Felp. és alp.-ek között az első haszonbéri A bérlemény viszony, melyből eredő hátralék gyanánt 100 frt követeltetik, 1895. állagánok decz. 31. fejeződött be, azután 1896. jan. 1-től 1896. decz. 31-ig1 romlása. ujabb haszonbéri viszony jött létre, mely szintén elvégződött a nélkül, h. alp.-ek azt a haszonbérlemény hasznavehetetlensége miatt a szerződési időtartam folyama alatt biróilag felbontatni kivánták volna; de ellenkezőleg, tényállás gyanánt az lett megállapítva, h. az alp.-ek által bérelt malom a haszonbérleti idő tartama alatt hasznavehetetlen nem volt. Ily előzmények után tehát, h. alp.-ek a szerződés egész időtartama alatt a haszonbérletet folytatták s felp.-sel szerződési viszonyban állottak s a malom használható állapotban volt, alp.-ek a tekintetben jogos alapon egyáltalában nem állanak, h. a haszonbér fizetését az 1896. évi haszonbérleti időről egészben megtagadják, mert valamely szerződést fentartani, annak előnyeit élvezni egyfelől, mégis másfelől az abból származó kötelezettségek teljesítését eggáltalában megtagadni jogszerűen nem lehet. A felebbezési biróság tehát azzal jogszabályt nem sértett, h. kimondotta, h. alp.-eket a haszonbérletből kifolyólag a haszonbérfizetési kötelezettség terheli, és igy alaptalan alp.-éknek felülvizsgálati abbeli kérelmük, h. felp. keresetével egészben elutasittassék. Másrészről azonban, a mennyiben felp. szerződésszerű kötelezettségének eleget nem tett, és e miatt alp.-eknek a haszonbérletből származó bevételük csökkent, alp.-éknek aránglagos bérlevonásukhoz joguk van. Ennek nem áll útjában haszonbéri szerződés 10. p.-ában foglalt az a rendelkezés, h. a haszonbérlök bérelengedést vagy leengedést semmi szín és ürügy alatt nem követelhetnek, mert az ily kikötés nem vonatkozik arra az esetre, midőn a bérbeadót a bérlemény állagának fentartása tekintetében terheli a mulasztás. (98. jun. I. G. 150.) 16196. Curia: Az I. r. alp. kétségtelenül jogosítva volt arra, Haszonbérleti h. a haszonbérleti szerződést a csődtörv. 22. §-a alapján felmondja; szerződés felazonban a íelmondás jogi fogalmából nyilvánvaló az, h. a szer- mondása, zödés jogosult felmondás következtében nem a felmondás megtörténtének idejében, hanem a megfelelő felmondási idő leteltével szűnik meg; és minthogy több évre kötött haszonbérleti szerződésnél az esetleg jogosult felmondásra, egynegyed év nem megfelő idő, a felek között pedig nem vitás az, h. I. rendű alp. a szerződést 1897. okt. elején már az 1898. jan. 1-én megszüntetni kiYánt hatálylyal mondotta fel, ez a felmondás jogszerűnek nem tekinthető és igy a jelen esetben a csődtörv. 22. §-ának alkalmazása ki van zárva. Ehhez járul, h. a haszonbérleti szerződés esetleg jogosait felmondásának a mindenkori gazdászati év végétől kezdődő hatálylyal van helye és h. a haszonbérleti szerződés a bérfizetés elmulasztása okából szintén a folyó gazdászati év végétől kezdődő hatálylyal szüntethető meg: és habár a gazdászati év