Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)
66 KÖTELMI JOG. Adásvevés. felelő ténykedése. Egyébiránt a B) a.-i okirat szerint alp. olyan Saját termés gabonát adott el, a mi az okirat keltekor kétségtelenül csakis eladása, mint kész gabona létezhetett, de különben is a későbbi termésű gabonának eladása az ügyletet nem teszi szerencsejátékszerüvé és nem érvényesithetö szerződéssé: mert nemcsak kereskedők között, hanem a mindennapi szükségletnél fogva ugy a kész, mint a későbbi termésű gabona egyáltalában a közforgalom tárgya s igy az utóbbi gabonára vonatkozó vételi ügylet a közszükséglet követelményének jellegével bir, de nem is létezik tételes törv. avagy áUandóan követett birói gyakorlat, a mely szerint az üyen ügylet, amennyiben nem kizárólag a saját termésre, mint egyedi árura vonatkozik, a közönséges vételi szerződéstől eltérő megbirálás alá esnék. (98. szept. 1. G. 172.) Kötbér kikö- 16171. Curia: A felek között nem vitás, h. közöttése adásvevé- tük az 1896. évi decz. 8. napján az A) a.-i okiratba foglalt si szerződés- adásvételi szerződés jött létre az alp.-ek ingatlanára nézve, a ben, mely szerint felp. vevő azonnal birtokba lépett, az 1880 frtra tett vételárból 100 frtot azonnal lefizetett és a hátralékos vételárt tartozott félévenkénti 100 frtos részletekben, az összes hátralék 7%-os kamatával együtt, mindenkor június és deczember hó 8. napján megfizetni, ellenkező esetre az eladó alp.-ek jogosultak arra, h. 60 nap alatt az ingatlant visszavegyék, az addig fizetett vételárt és ennek kamatát, illetve az addig esedékes vételárt és ennek kamatát minden kárpótlás nélkül lakbér, illetve haszonbér fejében megtartsák. A felek között létrejött ez a szerződés káros hitelügyletnek, illetve uzsorának nem minősithető, mert a tárgyalási jegyzőkönyvekből és az alsóbirósági Ítéletekből nem tűnik ki az, h. felp. védekezett azzal, illetve adatokat hozott fel az iránt, h. a kérdéses jogügylet valósággal adásvételi szerződés alakjába burkolt kölcsönügylet, vagy h. a kérdéses ügylet megkötésénél alp.-ek felp.-nek szorult anyagi helyzetét saját előnyükre mértéktelenül felhasználták. A kérdéses jogügylet tehát valósággal adásvételi szerződésnek tekintendő ; az adásvételi szerződés jogi természetével pedig a fent ismertetett kikötés nem ellenkezik és sem tételes törv., sem állandóan követett birói gyakorlat nincs az iránt, h. a kérdéses kikötés eredetileg hatálytalan vagy bíróság előtt egyáltalában nem érvény esithetö. A kérdéses kikötés ugyanis részben bontó feltétel és igy mint ilyen feltétlenül hatályos, részben a kötbér jogi természetével bir; már pedig a kötbér kétoldalú szerződéseinél, tehát adásvételnél is hatályosan kiköthető: továbbá a kötbér lehet készpénzbeli érték, vagy más dolog, avagy mindkettő együttesen, és mig egyrészről a kötbér hatálya az, h. a kikötött cselekmény vagy mulasztás bekövetkeztével a szerződéshez képest érvényesíthető, másrészről a kötbér az állandóan követett birói gyakorlat szerint nagyságára nézve annyiban van korlátolva, h. a vele járó előny az általa okozott hátránynyal feltűnő aránytalanságban ne legyen és h. ilyen esetben biróilag mérséklendő. (98. máj. 10.
