Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

20 DOLOGI JOGOK. IV. Szolgalom. Ablakszolga- 10068- Mármaros-szigeti tsz. : Felp. keresetét arra alapítja, lom. h. mármaros-szigeti 5. sz. tjkvi, 58. helyrajzi sz. ingatlanon levő s a szomszédos alp.-i telekre néző ablakai, emberemlékezet óta létezvén, alp.-ek eme szolgalom élvezetét ellenmondás nélkül tűrték s azt soha meg nem gátolták. Tanukra hivatkozik annak igazolására, h. e szol­galmat több mint 32 év óta gyakorolja, miért is elbirtoklás czimén kéri eme szolgalmi jogot részére megállapítani, alp.-ket pedig a világosság nyerési és kilátási szolgalmi jognak gyakorlása és tkkvi bekebelezés tűrésére és perköltségek megfizetésére kötelezni. Alp.-ek azzal védekeznek, h. felp.-nek ily szolgalmi jogot soha nem en­gedtek, felp. szolgalmi jogot nem gyakorolt s oly jogszerző cse­lekményt, melylyel a szolgalmi jogot felp. elbirtokolta volna, nem tett. Habár az előleges bizonyítási eljárás során kihallgatott tanuk 32 évi időt meghaladó birtoklást igazolnak is, ama körül­mény, h. valaki saját házán a szomszéd telek felé ablakot nyit és a szomszéd telek tulajdonosa oly építkezést vagy egyéb intéz­kedést, mely a telkére nyíló ablakoktól a levegőt, világosságot vagy kilátást megvonná, nem tesz^ mint a tulajdonosi szabad ren­delkezésnek törvényszerű kifolyása, szolgalmi jogot és kötelességet egyáltalában meg nem állapit: következőleg bármi hosszú időre terjedjen is az érintett gátló intézkedés elmulasztása, ebből elévü­lés alapján azon jog, h. a njdtott ablakoktól a levegő és világos­ság és a szomszéd telek tulajdonosa által többé meg1 ne vonathassék, nem származtatható. Ily nemleges vagyis oda irányidó szolgalom, h. valaki, a szomszéd által saját falán nyitott ablakok czélját gátlólag, saját légürével szabadon ne rendelkezhessék, tehát saját telkén oly építkezést vagy ültetést, mely akár a kilátást, akár a levegőt és a világosságot megszüntetné, ne eszközölhessen, el­évülés, illetőleg elbirtoklás jogczimén csak ugy szerezhető meg, ha a szolgalmat igénylő háztulajdonos azt bizonyítja be, h. ablakai előtt a szomszéd telek tulajdonosa valamely oly intézkedést, mely az ablaknyitás czélját meghiúsította volna, eszközölni kezdett, de ebben általa meggátoltatván, ezen meggátolástól kezdőleg a törv. által előszabott elévülési idő lefolyása alatt jogával nem élt. vagyis az igénylő tiltakozásának az egész elévülési idő alatt engedelmes­kedett. Minthogy pedig felp. az alp. részéről oly intézkedést, mely az ablaknyitást meghiúsította volna s ebben alp. meggátol­tatott, mivel sem bizonjátott s így az elévülés kezdetét nem vette: mindezeknél fogva keresetével elutasítani s mint pervesztest a perköltségek megfizetésére kötelezni kellett. — Debreczeni tábla: Hhagyja. •— Curia: Hhagyja azért is, mert a tulajdonos a saját házán mindenütt, a szomszéd telek felé is, szabadon nyithat ablakot s a ház tulajdonosát ettől eltiltani a szomszéd telek tu­lajdonosának joga nincs. Magában véve az a tény tehát, h. felp. házán az alp.-ek telke felé több mint 32 év óta ablakok vannak és azok kinyitása ellen alp.-ek nem tiltakoztak, világosság és kilátáshoz való szolgalmi jogot nem állapit (99. febr. 8. 5515/98.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom