Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

DOLOGI JOGOK. 21 V. Zálogjog. 16069- Curia: Felp. a tkkvi rendtartás 155. §. alapján Zálogjog kebenyujtott keresetét arra alapítja, h. a bekebelezési engedélyt tar- letkezése. talmazó okirat kötelezvény alakjában állíttatott ki ugyan, de ő erre értéket nem kapott és az okirat csak biztosítékul szolgált azokért a károkért, melyek alp. a felp. apjáért elvállalandó kezességeért érhetnék és miután alp.-nek kezessége igénybe nem vétetett, a zálogjog is hatályát vesztette. Beismeri tehát felp. azt, h. a zálogjog eredetileg érvényesen kebeleztetett be, minek folytán őt terheli annak bizonyítása, h. a zálogjog a bekebelezés óta elenyészett vagy megszűnt. Ezt azonban felp. nem bizonyította. Ugyanis : érvényes zálogjog szerzéséhez nem szükséges, h. a követelés, melynek biztosítására a zálogjog létesül, a zálogjog tulajdonosának saját tartozása legyen, hanem az más tartozásának biztosításául is adható. Érvényes követelés tehát ebben az esetben is létezhet és így az a teljesen közömbös körülmény, b. a tulajdonos a zálogjogot kötelezvényben és érték kiszolgáltatása nélkül adta, az ennek alapján eredetileg érvényesen bekebelezett zálogot megszüntető ténynek nem tekinthető, miből következik, h. az érték tagadott kiszolgáltatásának bizonyítása ebben a perben döntő körülményt nem képezvén, az erre kinált főeskü mellőzendő és annak el nem fogadása és vissza nem kínálása perjogi következményekkel nem jár. (98. máj. 10. 624.) 16070. Kassai tábla : Az alsó bíróságok által megállapítást Zálogtárgy nyert az a perbeli ténykörülmény, h. alp. a neki felp. által kézi használata. zálogul átadott gépet a saját ipari műhelyében a felp. beleegyezése nélkül használta, miből folyóan pedig, minthogy jogszabály az, h. a hitelező az adósától kapott zálogtárgyat csak megőrizni tartozik, de azt adósának beleegyezése nélkül használni nem jogosult, kétségtelen, h. ha a hitelező a birtokába jutott zálogtárgyat adósának a beleegyezése nélkül használta, ezen jogellenes cselekményéből kifolyólag adósának kártalanítással tartozik, a mely kötelezettsége pedig nem szorítkozik csupán arra, h. a használat által a gép értékében történt csökkenés az adós részére pótoltassék, hanem kiterjed arra is, h. a hitelező az általa jogellenesen gyakorolt használatból nyert vagyoni előnyt is adósának kiszolgáltassa, miután az ilynemű használatot a hitelező a saját előnyére vagyonszerzés forrásává nem teheti, holott ellenkező esetben a kézi záloggal biztosított kölcsönügylet a törvény által tiltott uzsora-ügyletté fajulhatna és ekként a hitelező jogtalan gazdagodására vezethetne. (99. ápr. 27. 899. G. 31.) 16011. Curia: Alp.-ek felülvizsgálati kérelmükben azért tá- Alzálog. madják meg a felebbezési bíróság ítéletét, mert anyagi jogszabályt sértett a felebbezési bíróság szerintünk azzal, h. felp. követelését megítélte akkor, a midőn a felp. alzálogjogával megterhelt B. M. zálogjoga jogczim nélkül kebeleztetett be, valódi érvényes zálogjogot B. M. nem is szerzett; a zálogbekebelezés mostanig nem jogerős, mivel az arról szóló végzés feleknek kéz-