Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. 185 bari a hivatott törr.-szakasz biztosítja a túlélő házastársat arra Törvénye* nézve, h. a mennyiben túlélés esetére ellátás nem volt kikötve, öröklés. mindaddig, inig uj házasságra nem lép, illendő tartást követelhet. Özvegyi jog. A fenforgó esetben örökhagyó házastársa részére túlélés esetére tartás kikötve nem volt és alp.-nek az az érvelése, h. ama kikötést épen a végrendelet képezi, figyelembe nem vehető, mert a törv. szerint ama kikötés a házastársnak életében létrejött szerződést tételez fel. Az osztr. polg\ törv.-könyvnek hivatkozott §-a szerint tehát örökhagyó özvegyét férje hagyatékából a hiányzó tartás megilleti. Az özvegynek azt az igényét nem alterálhatja az örökhagyó által tett végrendeleti intézkedés, illetve a mennyiben örökhagyó által részére illendő tartásnál kevesebb állapíttatott meg. ez a körülmény nem akadályozhatja őt abban, h. a végrendeletben részére hagyott tartás kiegészítését ne igényelhesse, a mely igényét a végrendeletet érvényben tartása mellett, vagyis a nélkül, h. a végrendelet érvényében megtámadná, érvényesítheti. Ezen az alapon nem vehette a tvsz. figyelembe alp.-nek a végrendelet megtámadhatása tekintetében tett elévülési kifogását. Felmerül az a további kérdés, h. a felp. részére rendelt évi 200 frt elengedő-e felp. tartására. Az özvegyi (női) tartásdíj mennyiségének helyes elbírálásánál figyelembe veendő az a körülmény, h. az özvegyi {női) tartásdíj kárpótlást képez a nőtől megvont természetbeni tartásért, minélfogva a természetbeni tartás kárpótlása csupán a házasfelek vagyoni és egyéb viszonyai alapján állapitható meg, vagyis a tartásdíj mennyisége mindig a férj és nő vagyoni viszonyaitól és társadalmi állásától függ. A tvsz., tekintettel peres feleknek az örökhagyó hagyatékának értékére nézve tett ellentétes nyilatkozataira, peres felek kérelme folytán szakértők által becsültette meg örökhagyó hagyatékának, valamint alp. vagyonának értékét. Szakértők által örökhagyónak az ingatlanai, a lozsádi belsőségek (ház és kertek), valamint a martinesdi, nagy- és kis-denki ingatlanok kivételével 25,137 frt 40 krra becsültettek, a lozsádi belsőségek, melyek a perhez csatolt hagyatéki iratoknál feltalálható leltárban .580—583., 674—676., 694., 714., 717., 749., 792., 810. és 848—850. t. a. vannak felvéve, a leltározás alkalmával 4605 frtra, a markinesdi, nagy- és kisdenki ingatlanok, melyek a hagyatéki leltárban 891—938. t. a. vannak felvéve, a leltározás alkalmával 2428 frt 50 krra becsültettek ; végre az ingóságok és künlevő követelések a hagyatéki leltár szerint 32,169 frt 80 krra értékeltettek. Felp. a szakértői szemle alkalmával nem kivánta a lozsádi belsőségek, valamint a a nagy- és kis-denki és a markinesdi ingatlanoknak újólagos becslését és minthogy alp. elleniratában ugy nyilatkozott, h. jóllehet a hagyaték leltározása alkalmával a becslés az ő hátrányára történt, az ellen egyik részről sem emelhető jogosan kifogás. A tvsz. ezekre az ingatlanokra, valamint az ingóságok értékére nézve a hagyaték leltározása alkalmával teljesitett becslést fogadta el irányadóul. Ezek szerint örökhagyó vagyona összesen : 64,376 frt 72 kr. értéket képviselt, a melyből levonva a hagyatéki leltár azerint megállapított 3761 frt 11 kr. terhet, örökhagyó vagyona