Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

186 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Törvényes tisztán 60,615 frt 61 kr. értéket képvisel. Ezzel szemben alp.-nek öröklés. vagyona a tvsz. által kihallgatott közös szakértő szerint csupán Özvegyi jog. 3207 írtra becsültetik. Ezeket a vagyonra vonatkozó adatokat, valamint örökhagyónak és nejének társadalmi viszonyait figye­lembe véve, a tvsz. felp. részére végrendeletileg rendelt 200 tfrot nem tekinti az osztr. polg. törvk. 796. és 1242 §§'-ai szerinti illendő tartásdíjnak, miből folyóan felp. kereseti igénvét a tartás­díj felemelése tekintetében jogosnak találja. További feladatát a tvsz.-nek a hiányzó tartásmennyiségének megállapítása képezte. Az osztr.polg. törvkv 758. §-a szerint tőrr. örökösödés esetében, a mennyiben az örökhagyó után gyermek nem marad, a hátraha­gy oit házastárs a hagyaték lU részét korlátlan sajátul nyeri. A fenforgó esetben érvényes végrendelet ran és nem is a házastárs törv. öröklése képezi birói eldöntés tárgyát, mindazonáltal a tvsz, a hiányzó tartás mennyiségének megállapításánál eme törv.-sza­kaszban kifejezett elvre és intenciókra hivatkozik. Az özvegy nő saját vagyona elenyészően csekély és a tvsz. a végrendeleti in­tézkedéssel megállapított tartásdijat a most emiitett alapon kiegé­szitendőknek tartja oly mérvben, h. a tartásdíj legalább a tiszta hagyaték egy negyedrészének törv. kamataival felérjen és igy miután a 60,615 frt 61 kr. hagyatéki vagyon \< 4 részének vagyis 15,153 frt 90 krnak 5°/0-os kamatai 757 frt 68 krt tcszen ki, az örökhagyó által rendelt 200 frt évi tartásdijat évente 557 frt 69 krral felemelte. Ez a kiegészített tartásdíj felp.-t a fennálló jogelvekhez képest az örökhagyó halála napjától illeti meg és negyedévenként előre fizetendő. A tvsz. a felp.-t a tartásdíj utáni kamatok megítélése iránti igényével elutasította, mert felp. azt a körülményt, h. a végrendeletileg rendelt 200 frt tartásdíj kifize­tésére alp. előtte hajlandóságát jelentette ki, maga is elismerte, másfelől felp. mivel sem igazolta, h. azt alp.-tői határozottan kö­vetelte, vagy őt annak kifizetésére egyenesen felhívta volna, a felemelt tartásdíj után pedig, minthogy az csak ezúttal nyert meg­állapítást, kamat ez okból szintén nem volt megítélhető. — Kolozs­vári tábla : Az elsőbiróság ítéletének nem felebbezett azok a részei, a melyek szerint felp. a 757 frt 69 krt meghaladó tartásdíj és a tartásdíj utáni kamatok megfizetése iránti kereseti követelésével elutasittatott, érintetlenül maradnak, az ítélet felebbezett többi része pedig részben megváltoztattatik, felp. 440 frtot meghaladó keresetével elutasittatik, egyebekben az elsőbiróság Ítélete oly értelemben, h. a felp. részére végrendeletileg megállapított 200 frt életjáradék 440 frtra emeltetik fel, oly közelebbi meghatározással hagyatik helyben, h. alp. köteleztetik a 440 frt tartási dijnak 1891. ápr. 30.-tól az ítélet jogerőre emelkedése után esedékessé válandó részleteket előleges negyedévi 110 frtos részletekben 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett felp.-nek megfizetni. A meny­nyiben az elsőbiróság megállapította ítélete indokában azt, h. felp.-t a keresethez H) alatt egyszerű másolatban csatolt, Lozsá­don, 1891. márcz. 24.-én F. F. örökhagyó által sajátkezüleg irt és aláirt fiókvégrendelet 6. p. értelmében felp. részére hagyott

Next

/
Oldalképek
Tartalom