Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

178 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Törvényes" dése után a hagyatéknak ebben az értelemben leendő átadását s öröklés, tulajdonjoguk bekebelezését a hagyatéki bíróságnál eszközölhesKöteles rész. sék. A fentebb tett rendelkezéssel kapcsolatban megállapítja a kir. tábla, h. a fent megjelölt ingatlanoknak a zárlat alatt befolyt tiszta jövedelme fele részben a felp. eket, másik fele részben pedig alp.-t illeti meg. Az elsőfokú biróság Ítéletének azt a részét pedig, mely szerint a felp.-ek keresetüknek a vagyonközösség megszüntetésé tczélzó részével elutasittattak, hhagyja. A végrendelkezési jog az ideiglenes törv.-kezési szabályok 7. §. szerint azzal korlátoztatott, h. a végrendelet a leszármazó örökösök ós szülők törv.-es osztályrészét vagy kötelesrészét nem érintheti; az a különben érrényes régrendelet tehát, a mely sérti a leszármazó vagy felmenő örökösök kötelesrészét, ebben a tekintetben hatálytalan és nem akadályozza azt, h. n kötelesrész a végrendeleti örökös ellenében megítéltessék, vagy annak kiegészítése elrendeltessék. A kötelesrés: megítélésének vagy kiegészítésének azonban, a dolog természete szerint, csak abban az esetben lehet helye, ha a végrendelkezés által a hagyatéki tömegből az az érték is elvonatik, a melylyel a leszármazó vagy felmenő örökösök kötelesrésze fedezhető volna s a kötelesrészt ebben az esetben az tartozik kiadni vagy kiegészíteni, a ki a végrendelet következtében többel kapott a hagyatékból, mint a mennyi felett az örökhagyó, a kinek kötelesrészre jogosult örökösei maradtak, szabadon rendelkezhetett. A fenforgó esetben az örökhagyó nem az egész hagyatéka, hanem annak csak egy része felett végrendelkezett, a mennyiben leszármazó örököseinek különben nem érintett törv.-es örökösödési jogát azzal szorította meg, h. ingó és ingatlan vagyonának egy kis részét tulajdonjoggal, többi vagyonát pedig holtigtartó haszonélvezeti joggal férjének az alp.-nek hagyta. Ebben az esetben tebát a kötelesrész kiadásának vagy kiegészítésének nem lehet belye : mert a leszármazó örökösök a tulajdonjoggal alp.-nek hagyott ingókat és ingatlant, az alp. közelebbről meg sem határozott igényeinek kielégítése czéljából önként átengedvén, a vagyonnak ez a része a hagyatékhoz tartozónak sem tekinthető ; a vagyon többi részét pedig tulajdonjoggal a felp.-ek kapják, mint törv.-es örökösök és az alp.-t a vagyonnak erre a részére a végrendelet szerint csak a haszonélvezeti jog illetné meg, tehát olyan jog, a melynek értékét már bizonytalan tartalmánál fogva sem lehetne megállapítani • másrészről nem volna meghatározható az sem, h. a felp.-eket tulajdonjoggal megillető hagyatéki vagyon a bizonytalan ideig tartó haszonélvezeti joggal megterhelve mennyi értéket képvisel. Ilyen körülmények között és tekintettel arra, h. a felp.-ek arra sem kényszeríthetők, h. a haszonélvezeti joggal megterhelt egész hagyaték és a minden korlátozástól ment kötelesrész között válasszanak; mert a végrendelet érvényesülése esetében a felp.-ek, a kiknek a kötelesrészhez való joga már az örökhagyó halálával megnyílt, az alp. életében még kötelesrészüket sem. vehetnék birtokukba, abban az esetben pedig, ha a kötelesrészért a hagyaték másik felének tulajdonáról