Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

172 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Hagyaték, az a védekezése, h. az általa felszámított saját követelései és az Örökös fele- örökhagyó gyógyítási és temetése költségei az egész hagyatékot lössége a ha- kimerítvén, felp. a hagyatékot tárgyaló bíróság 1897. évi 1,445 gyaték erejéig, és 1,561/97. sz. átadó végzésének tartalmával szemben kielégítésre igényt nem tarthat, nem pedig azért, mert a hagyatékátadó végzés adatai az alp. saját bemondásán, illetve ily irányban előterjesztett kérelmén alapulván, a perenkivüli hagyatéki eljárásnak ily értelemben történt elintézése az örökhag3ró hitelezőinek sérelmére nem válhatik. E szerint ki lévén mutatva, h. a felp. követelését meghaladó hagyatéki vagyon alp., illetve alp.-ek kezeihez jutott, alp.-ek marasztalása annyival inkább indokolt, mert az 97. febr. 8. felvett hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv szerint elsőrendű alp. özvegy F. M.-né egyebek közt arra is kötelezte magát, h. ujabb férjhez menetele esetére minden gyermeke részére 1,000—1,000 frtot fog fizetni, mely tény valószínűtlenné teszi azt az állítását, h. a hagyatékot saját állítólagos követelései kimerítették. Igaz ugyan, h. abban az esetben, ha a hagyaték az összes hitelezők kielégítésére nem elegendő, a hagyaték hitelezői csakis aránylagos kielégítésre tarthatnak igényt, alp.-ek azonban a fenforgó esetben oly értelmű kérelmet, h. felp. követelése csakis aránylagos kielégítésben részesittessék, nem terjesztettek elő, sem az összes hagyatéki terhek tüzetes igazolása mellett nem mutatták ki azt az arányt, a melyben felp. követeléséből esetleg levonást tűrni tartozik, ennélfogva ez a kérdés, illetve az elsőrendű alp. vélt követelései valódiságának kérdése ezúttal elbírálás tárgyát sem képezhetvén, a másodbiróság Ítélete az ügy érdemben ezekből az indokokból hhagyandó volt. (99. máj. 2., 325. v. sz.) 16372. Curia: Felp.-nek joga van ahhoz, h. követelésének kielégítését adósának hagyatékához tartozó bármely vagyonból szorgalmazhassa, a végből azonban a kielégítés alapul szolgáló hagyatéki vagyont megjelölni tartozik, s a mennyiben a hag3ratékhoz tartozó ujabb vagyont fedez fel, ennek erejéig az örökösök marasztalását perújítás nélkül is uj keresettel kérelmezheti. (99. febr. 8. 1276/98.) 16373. Curia: Abban az esetben, ha a hagyaték az összes hitelezők kielégitésére nem elegendő, a hagyaték hitelezői csakis aránylagos kielégítésre tarthatnak igénj't. (99. máj. 2. 325. v. P. XXXVIII. 20.) 16374. Budapesti tábla: Anyagi jogszabály, h. az örökös egyes hagyaték hitelezőket előnyben részesiteni jogositva nincs és ha oly hagyatékról, melyben az ismert terhek az aktívákat meghaladják, az örökös a hagyatékról le nem mond vagy a hagyaték értékesítése és a terhek kifizetése körül a bíróság közbenjárását nem veszi igénybe, sőt a hagyaték valódi értékének megállapítását is lehetetlenné teszi az által, h. a hagyatékot önkényesen értékesiti; továbbá egyes hagyaték hitelezőket birói kényszer nélkül kifizet, eljárása következményeként a többi hitelezők elfogadott követelését szintén kiegvenliteni tartozik. (98. jun. 17 I. G. 106)