Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

156 CSALÁDJOG. Törvénytelen ezzel semminemű jogszabályt nem sértett, mivel elfogadott joggyermek tar- szabály szerint gyermektartás iránti perekben a jogalapot az kétása. pezi, h. az illető férfi a növel a válságos időben közösült, olykiExcepüo plu-f0gás tehát, h. az illető alp. a közösülést bár végrehajtotta, de Hum concu- nemzésre képes nem volt, hatályosan ellen nem vethető. (98. szept. bentium. 16. I. G. 215.) 16338. Curia: Az optk. 163. §-ában felállított ama törvényes vélelemmel szemben, melynél fogva az, a ki a törv.-telén gyermek anyjával a fogamzás időszakában közösült, a gyermek nemzőjének is tekintendő, a másokkal való közösülés sikeresen ellen nem vethető. (98. jun. 24. I. G. 161.) 16339. Curia: Feip. a felebbezési bíróság Ítéletét a miatt támadja meg, h. kereseti jogát megtagadva, az ügyet a felp. részéről felajánlott bizoiryitékok méltatása nélkül bírálta el, holott felp. keresetét II. r. és III. r. alp. irányában letévén, és kijelentvén azt, h. az elsőbiróság előtt tett előadása részben tévedésen alapszik, jelesül az, h. nem tudná, h. a gyermeket melyik alp. nemzette, egyáltalán nem forog fenn törvényes ok arra nézve : h. felp.-nek kereseti joga meg ne állapittassék és az ajánlott bizonyítékok alkalmaztatván, I. r. alp., kinek ellenében felp. keresetét fentartja, ennek értelmében marasztaltassék Felp. panasza alapos. A felebbezési bíróság ugyanis felp.-t, a házasságon kivül született gyermekének tartására I. r. alp.-tői követelt dij fizetésére irányzott kérelmével abból az indokból utasítja el, mert felp. az elsőbiróság előtti eljárásban maga jelentvén ki azt: h. miután a gyermek fogamzásának vélt időszakában ugy I. r., mint II. r. alp.-sel közösült, igy nem tudja azt, h. a gyermek melyik alp.-töl származott: felp.-nek ez a jogi kijelentése a felebbezési eljárásra is kiható és vissza nem vonható, és mert ezen kijelentés következtében nem lévén megállapítható az, h. a gyermek nemzője melyik alp.; felp. most már, habár keresetét II. r. alp. ellenében le is tette, a gyermek eltartását I. r. alp.-tői sem követelheti. A felebbezési bíróság azonban téves szempontból indul ki akkor, mikor felp.-nek az elsőbirósági eljárásban tett szóban forgó kijelentését jogi kijelentésnek minősiti; mert ez a kijelentés ténybeli, és minthogy felp. keresetének jogalapját I. r. alp. irányában meg nem változtatta, a S. E. 31. §. 1. p. értelmében felp. csak jogával élt, a midőn a keresettel érvényesitett és meg nem változtatott jogalapot alkotó tényeket kiigazitva, a ténybeli előző előadásától elt-rö, ujabb állitást tett. Tekintve pedig, h. a felebbezési bíróság a kereseti kérelmet egyedül a most jelzett téves szempontból — és a nélkül bírálta meg, h. a kijavított kereseti előadásra vonatkozó tényállásnak további tárgyalásába bocsájtkozott volna, és tekintve, h. az ügy jelen állásában érdemileg meg nem bírálható, és pedig annál kevésbé, mivel az a kérdés, h. birhat-e s mily befolyással a kereseti jog megállapítására az a körülmény, h. felp. a gyermek fogamzásának vélt időszakában esetleg másokkal is közösült, csak az ügy érdemére vonatkozó egész tényállásnak felderitése után dönthető el: — a