Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

CSALÁDJOG. 157 felebbezési bíróság ítélete s a S. E. 208. és 167. §-ai rendelke- Törvénytelen zésének megfelelően feloldandó, s ugyanaz a 204. §. értelmében gyermek tar­ujabb szabályszerű eljárásra és a perköltségre is kiterjedő ujabb tása. határozathozatalára utasítandó volt. (97. okt. 12. I. G. 266.) Exceptio plu­16340. Curia: A többekkel való közösülés kifogásával élhet rium concu­az az alp. is, a ki a nemi közösülés megtörténtét tagadja, mert bentium. az 1893 : XVIII. t. cz. nem tartalmaz oly rendelkezést, mely ki­zárná azt, h. az alp. esetleges kifogásokat tehessen, vagyis arra az esetre, ha az egyik kifogásának elvetése mellett felp. állítása bizonyítottnak vétetnék, ne tehessen oly kifogást, mely másod­sorban mégis eredményezze a kereset elutasítását. (98. okt. 11. G. 246.) 16341. Curia: Való ugyan, h. joggyakorlatunk szerint a házasságon kivül született gyermek tartása iránti perben alp. a többekkel való közösülésre alapított kifogással csak ugy élhet si­kerrel, ha a törv.-telén gyermek anyja a fogamzás ideje alatt fes­lett életű volt, s az is való, h. magából abból a körülményből, h. a gyermek anyja a fogamzás ideje alatt alp.-en kivül mások­kal is közösült, a gyermek anyjának akkori feslett életére még következtetés nem vonható. Minthogy azonban alp. a felebbezési eljárás során bizonyítani kívánta, h. felp. a fogamzás ideje alatt mostoha apjával is közösült, ennek a körülménynek bizonyí­tása pedig alkalmas lehet annak a megállapítására, h. felp. a fogamzás ideje alatt feslett életű volt: a felebbezési bíróság jogszabályt sértett az által, h. a fent jelzett jogszabálynak téves értelmezéséből kiindulva, az alp. részéről kért bizonyítási eljárás felvételét mellőzte. Ezeknél fogva a hiányos tényállás alapján az ügy érdeme e helyütt eldönthető nem lévén, a felebbezési bíró­ság megtámadott ítéletét az 1893 : XVIII. t. cz. 204. §-a alapján fel kellett oldani és a továbbá megfelelő eljárást elrendelni (98. nov. 12. I. G. 322.) 16342. Curia: Az állandó joggyakorlat szerint a törv.-telen gyermek tartása iránti perben a többekkel való közösülésre ala­pított kifogással alp. csak abban az esetben védekezhetik siker­rel, ha a törv.-telen gyermek anyja a fogamzás idejében feslett életet folytatott, annak a megállapítása pedig, h. a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállásból következtetés vonható-e felp.­nek feslett életére, jogkérdést képez. Abból a körülményből, h. felp., a fogamzási idő alatt, családi hozzátartozóinak kísérete nélkül tánczmulatságban volt, felp. feslett életére következtetés nem vonható. (99. febr. 11. I. G. 547.) 16343. Curia: A fennálló törvényes joggyakorlat értelmében, A tartás utó_ a törv.-telen gyermek tartásdijának utólagos megtérítését az anya iag0S követe­ti természetes apától rendszerint csak akkor nem követelheti, ha iése a gyermek születése és a tartásdíj iránti igény érvényesítése kö­zött hosszabb időköz folyt le és az anya a fellépés elmulasztá­sának elfogadható indokát ki nem mutatja, A jelen ügyben felp. keresetében azt állította és a perben is vitatta, h. alp. őt házas­sági ígéretekkel hitegette s e hitegetéssel megtörtént megnösüléséig

Next

/
Oldalképek
Tartalom