Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

146 CSALÁDJOG. Külön vagyon, vagvon a másik házastárs tartozásai kielégítésére nem forditható. (98."decz. 23. G. 423.) 16314- Curia: Hazai jogunk szerint a férj feleségének nem törvényes képviselője s a nő a házasság tartama alatt saját külön vagyona kezelésébe nincs férje hatalmának alávetve. (99. febr. 22. G. 577.) 4. Hozomány. 16315. Curia: A házassági vagyonjog rendszere szerint hozománynak az tekintetik, a mi a férjnek e czimen átadatik. Egyéb vagyonára nézve a nő házasságra lépése által nem veszti el külön rendelkezési jogát és vagyona, egymagában a házasságra lépés által, hozománynyá nem válik, tehát saját külön vagyonából adhat a férjnek is kölcsön, a felett tetszése szerint rendelkezhetik, azt vissza is követelheti. (98. jun. 23. I. G. 158.) 16316. Curia: Az 1886: VII. t. cz. 22. §-a a hozomány átadása és átvételére nézve csak azt állapitja meg; h. eme tén}rekre nézve az okirat által való bizonyitás csak közjegyzői okirattal történhetik ugyan, de ily közjegyzői okirat nemlétében, a nő vagy ennek örökösei a hozomány visszakövetelése iránt támasztott perben nincsenek elzárva attól, hogy a hozománynak a férjhez vitelét, annak értékét és a férjnek történt átadását, tanukkal vagy egyéb alkalmas bizonyítékokkal bizonyithassák. (99. aug. 29. 210.) 5. Közszerzemény. 16317. Curia: Oly szabály, h. a kereskedő és iparos osztályhoz tartozó házastársak által a házasság tartama alatt szerzett vagyon tekintetében a férj főszerzőnek vélelmezendő, sem tételes törvényeinkből, sem a birói gyakorlat által a közszerzemény tekintetében felállított elvekből le nem vonható, mert az a vagyon, a melyet a kereskedő és iparos osztályhoz tartozó házastársak, a házasság tartama alatt szereznek, közszerzeményt képez, a mely közszerzeményre nézve a házasság fennállásának ideje alatt a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti meg, a kinek akár külön vagyonából, akár külön keresményéből, akár külön kereskedelmi vagy ipari vállalatából az származott s mert csak a házasság felbontásakor állhat be a törv.-nél fogva az az eset, h. az egyik házastársnak, illetve annak örököseinek, a másik házastárs által a házasság tartama alatt szerzett vagyonra közszerzeményi igényük lehet, mig tehát a házasság fennáll, a feleség, a mennyiben a férj ellen vezetett végrehajtás alkalmával oly közszerzeményi vagyon vétetett foglalás alá, a melyre nézve a kezelés és rendelkezés joga őt illeti, jogosan igényelheti annak a közszerzeményi vagyonnak a foglalás alóh való felmentését. (96. decz. 18. G. 332.)