Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

CSALÁDJOG. 145 felp. leánya elhalálozásakor az alp. fiával törvényes házassági Házastársak kötelékben volt, a családi viszonynál fogva, a mennyiben az el- vagyonjogi vi­humjtnak vagyona nem volt, a mi meg van állapítva — első sor- szonya egy­ban a neje temetési költségeit alp. fia, mint férj, nem pedig az más közt. elhunyt asszony apja, t. i. felp. tartozott fedezni, minthogy pe­dig1 alp. fiával szemben meg van állapitva, h. vagyona van, a felp. által fedezett temetési költség megtérítésére jogszerűen köteleztetett. (98. szept. 21-én G. 204.) 16310/«. Curia: A férj, nejének a házassági viszonynyal A feleség összefüggésben nem álló, külön lekötelezéseiből származó adósságá- adósságai, ért nem felelős ugyan, s azt neje helyett kifizetni nem tartozik, de ha azt mégis kifizeti s a hitelező által magára engedményez­teti, az engedmény alapján támasztott követelés ellenében a nő is épen ugy, mint minden más adós általában, nemcsak azokat a kifogásokat érvényesítheti, melyek őt a hitelező ellen megilletik, de azokkal a kifogásokkal is joghatályosan élhet, melyek őt az engedményes ellen megilletik. (98. aug. 31. I. Gr. 167.) 16511. Curia: Az állandó törv.-es gyakorlat szerint ahá- Házassági zasfeleknek szabadságában áll, ugy a válóper meginditása előtt, szerződés, mint annak folyama alatt, a házassági vagyonjogi kérdéseket szerződésileg szabályozni, ily szerződés létrejöttekor pedig a felek vagyonjogi viszonyainak szabályozására egyedül a megkötött szerződés az irányadó, és valamikép az 1894: XXXI. t.-cz. 92. §-a megengedi, h. a felek a válóperben a tartás iránt külön egyezkedhetnek, sőt, b. a nő a tartásról le is mondhasson, ép ugy nincs kizárva, h. a házasfelek ily egyességet az ideiglenes női tartás tekintetében is köthessenek. (99. máj. 26. I. G. 114.) 16312. Curia : Habár hazai jogunk az iránt, h. a nő férjét A. férj eltar­eltartsa, rendelkezést magában nem foglal, ebből azonban csak tása a nő ré­az következik, h. a vagyontalan férj nejétől különélés esetén széről. sem követelhet tartásdijat, még ha az a nő hibájából történt is, de a házassági együttélés tartama alatt a a nő külön vagyoná­nak jövedelme ép ugy, mint a férj külön vagyonának jövedelme, a közös háztartás szükségleteire fordítandó és abból, h. a férjének vagyona nincs, mely miatt a törvény által reá ruházott annak a kötelességnek eleget nem tehet, h. a közös háztartás költ­ségeit fedezze, egyáltalában nem következik, h. ez okból a nő vagyonának jövedelmét a közös háztartás költségeinek fede­zése alól kivonhassa, a minek megengedése a házasság erkölcsi és jogi természetével ellenkeznék; különben pedig az, hogy a nő vagyonának jövedelme a közös háztartás költségeinek fedezésére fordittassék, nincs ellentétben a hazai jogunkban elfogadott vagyon­elküTönzési rendszerrel. (98. decz. 9. I. G. 397.) 3. A nő külön vagyona. 16313. Curia: A házasság tartama alatt szerzett tárgyakra és ezek jövedelmére, a kezelés és rendelkezés joga azt a házas­társat illeti, akinek külön vagyonából az származott s így az ily Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ. X. 10 ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom