Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

144 CSALÁDJOG. Házassági mert habár a házasságvédő a házasság fentartása érdekében an­per. nak felbontása ellen szóló okokat kutatni és előterjeszteni tartozik, Házasság- ezen feladatából azonban nem következik szükségképen, hogy kö­védö. telessége a házasság felbontását jobb meggyőződése ellenére minden esetben, tehát akkor is ellenezni, midőn a bontó okok lelkiisme­retes mérlegelése és méltatása mellett, sem a köz, sem a családi érdek szempontja nem indokolja a házasság fentartása melletti állás foglalását; az a körülmény tehát magában, h. a házasság­védő a házasság felbontását nem ellenezte, arra alapul nem szol­gálhat, h. a kirendelés folytán teljesített közreműködésért és munkadijáért egyáltalán ne dijaztassék. (98. szept. 23. 3490.) 16308. Curia: A másodbiróság a per tárgyának érdeme, vagy a további eljárásnak megszüntetése avagy felfüggesztése iránt nem rendelkezett, hanem az elsőbiróságot abból az okból, mert az elsőfokú Ítéletnek rendelkező része annak indokolásával ellentétben áll, uj határozat hozatalára utasította, lényegileg tehát kizárólag az elsőfokú Ítéletnek szabatos szövegezése iránt intéz­kedett. Minthogy pedig a a házasság felbontására irányzott perek kezelésénél a törvénykezési rendtartás általános szabályaitól s il­letve az lb81 : LIX. t. cz. ö9.-§-ától eltérő oly gyakorlat nem kelet­kezett, h. ily második fokú végzések ellen további felebbvitelnek volna helye : a házasságvédő részéről benyújtott felfolyamodást az 1881 : LIX. t. cz. 27. §-a alapján hivatalból visszautasítani kellett és pedig annyival inkább, mert az az érdek, melynek védel­mére a házasságvédő van hivatva, azzal egyáltalán nincs érintve, h. a másodbiróság az elsőfokú Ítéletnek uj szövegezését szüksé­gesnek találta. (98. okt. 6. 3763.) 16309. Curia: A házasságvédő közérdekből lévén kiren­delve, annak díjazásáért mindkét fél felelős és habár a házasság­védő a házasság fentartása érdekében annak felbontása ellen szóló okokat kutatni és előterjeszteni tartozik, ezen feladatból azonban nem következik szükségképen, h. kötelessége a házas­ság felbontását jobb meggyőződése ellenére minden esetben, te­hát akkor is ellenezni, midőn a bontó okok lelkiismeretes mér­legelése és méltatása mellett sem a köz-, sem a családi érdek szempontja nem indokolja a házasság fentartása melletti állás­foglalását; ez a körülmény tehát magában, h. a házasságvédő a házasság felbontását nem ellenezte, arra alapul nem szolgálhat, h. a kirendelés folytán teljesített közreműködésért és munkadijáért egyáltalán ne dijaztassék. (98. szept. 23. 3490.) 2. A házastársak vagyonjogi viszonyai egymás közt. A feleség te- 16310. Curia: Alp. azért támadja meg a felebbezési biró­metésének ság ítéletét, mert szerinte anyagi jogszabály sértetett azzal, h. költsége, felp. részére 35 frt mint leánya temetési költsége megítéltetett, mivel felp. leánya hűtlenül hagyta el férjét, az alp. gondnokolt fiát, miért is a férj hűtlen nejének temetési költségeit fedezni, illetve megtériténi nem tartozik. Alp. panasza nem alapos, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom