Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

128 CSALÁDJOG. Házassági jog. vagy késedelmeskedése épen férjének ténykedésére, vagy ennek 1894: XXXI. személyi viszonyaiban fekvő okra vezethető vissza. (97. okt. 14. t. cz. I. G. 284.) 90—103. §§. 16277. Curia : Az állandó törv.-es gyakorlat szerint a házasNőtartás. feleknek szabadságában áll ugy a válóper meginditása előtt, mint annak folyama alatt, a házassági vagyonjogi kérdéseket szerző*désileg szabályozni, ily szerződés létrejöttekor pedig a felek vagyonjogi viszonyainak szabályozására egyedül a megkötött szerződés az irányadó és valamikép az 1894: XXXI. t. cz. 92. §-a megengedi, h. a felek a válóperben a tartás iránt külön egyezkedhetnek, sőt h. a nő a tartásról le is mondhasson, ép ugy nincs kizárva, h. a házasfelek ily egyezséget az ideiglenes női tarfás tekintetében is köthessenek. Í98. máj. 26. I. G. 114.) 16278. Curia: Nem áll ugyan alp.-nek arra vonatkozó érvelése, h. nincs olyan jogszabály, melynél fogva a nőnek tartásdíj jár, ha a férj különélésbe beleegyezett, mivel ez a jogszabály fennáll azért, mert a házassági életközösség a férj és feleségnek egymással való élését követeli meg, ha pedig ezt a férj fentnrtani nem kivánja és beleegyezett abba, h. a nő külön éljen, a házassági viszonyból eredő tartási kötelezettség alól a férj nem szabadulhat. Mind a mellett alp. felülvizsgálati kérelmének helyt kellett adni. A perbirónak csak oly lényeket lehet megállapítani, melyeket a peres felek jogszabály alkalmazása végett megállapittatni kértek, már pedig felp. keresetének jogalapjául alp.-nek durva, tűrhetetlen bá)iásmódját hozta fel és ezt kérte tényként megállapítani, de azt, h. előlegesen a különélésre nézve felp. és alp. között megegyezés jött volna létre, felp. nem kérte megállapitatni: a mennyiben tehát a felebbezési biróság azt állapította meg, h. a felek között erre nézve mintegy megegyezés jött létre, az a megállapítás jogszabálysértéssel történt, az tehát a kérdés megbirálásánál a jogszabály alkalmazására némi alapul nem vehető. Marad tehát az, h. alp. magaviseletével szolgáltai ott-e okot arra, h. felp. az alp. házát elhagyta ? A felebbezési biróság megállapított ugyan tényeket arra nézve, h. alp. felp.-sel durván bánt, ezt tettleg bántalmazta; mindezek a megállapított bántalmazások azonban azon időt, t. i. 1893. decz. 13. napját, mely napon felp. alp-tol eltávozott, jóval megelőzték, azok tehát a különélés megkezdésére közvetlen okot annál kevésbé szolgáltatnak, mivel az azok utáni együttélés által az 1894: XXXI. t. cz. 82. és 83. §§-hoz képest felp. részéről megbocsátottaknak tekintetvén, alp. sérelmes magaviselete minősítésénél a különélés megkezdése idejében létezett állapot elbírálásánál alapul nem vehetők, más oly tényeket pedig felp. egyáltalán fel nem hozott és megállapittatni nem kért, melyek a különélés megkezdése idejében felp.-nek a különélésre közvetlen okot szolgáltathatóknak minősíttethetnének. (98. okt. 21. G. 263.) 16279. Curia: Az 1894. XXXI. t. cz. 102. és 105. §-ai szerint a nőtartás iránt a házassági per bírósága csak a házassági kötelék felbontása, vagy az ágy és az asztaltól való elválasz-