Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

CSALÁDJOG. 127 tehát erőszakosan hajtatott végre, a 85. §. idézett rendelkezése a Házasságijog. enfforgó esetre annál kevésbé alkalmazható, mert a törv.-nek nem 1894:XXXI. lehet^szándéka útját állni annak, h. a nemi erőszak által a nő szemé- t. cz. lyén elkövetett sérelem esetleg- utólagos házasságkötés által helyre- 85. §. hozathassék. Mindezeknél fogva mindkét alsóbiróság Ítéletének Eltiltás ujabb azt a rendelkezését, mely szerint alp. a J. E.-vel való házasság-házasság kökötéstől eltiltatott, mellőzni, egyebekben azonban a másodbiróság tésétöl. Ítéletét felhivott indokolásánál fogva, stb. hhagyni kellett. (99 máj. 17. 2252.) 16275. Curia: Alaptalan alp.-nek az a panasza, h. a meg- 90—103. §§. sértetett az 1894: XXXI. t. cz. 90. §-ában foglalt az a jogszabály, Nőtartás. h. csak a nem vétkes nőt illeti meg a tartás, a mennyiben ily tartásra a nőnek vagyona elégtelen, és megsértetett a 102. §-ban foglalt az a jogszabály, h. a férj a tartás kötelezettsége alól fel is mentheti. Alp.-nek az idézett szakaszokra alapitott érvelése a jelen; ideiglenes női tartás iránti perben tekintetbe nem vehető, az idézett 90. §. a házasságnak a házassági biróság által való felbontásánál, a 102. §. pedig a házassági válóperben az ideiglenes ágy- és asztaltól való különélés elrendelésénél felmerülő tartási kérdéseknél nyernek alkalmazást. Ellenben az ideiglenes női tartás megítélésénél alapul az a körülmény szolgál, h. a házassági együttélés megszakítását a férj sérelmes magaviselete okozta. Az ez irányban keletkezett ítéleti rendelkezés ideiglenes jellegű, mely a házassági biróság Ítélkezésének útjában nem áll, és a mennyiben a házassági biróság a tartási viszonyokat szabályozza, hatályát veszti. (97. okt. 14. I. G. 296. F. III. 504.) 16276. Curia: A felebbezési biróság ítéletének tényállásában megállapított az a ténykörülmény, h. fel}), ez idő szerint sógoránál lakást és ellátást nyer, már csuk azért sem bir befolyással az alp. tartási kötelezettségének megállapítására, mivel a felebbezési biróság ítéletének tényállásában nincsenek megállapítva oly körülmények, melyekből következtetendő volna, h. a felp.-ről ennek sógora irányában vállalt valamely kötelezettség alapján tartoznék és pedig állandóan gondoskodni ... az anyagi jogszabály szerint a különválva élő nőnek az ideiglenes tartás megállapítására való igénye abban az időpontban válik ugyan érvényesithetővé, a melyben a férj hibájából az együttélés rnegszakittatott, azonban a birói g}rakorlat, kiindulva abból a szempontból, h. az ideiglenes nőtartás czélja csak az, h. a nő részére addig is, mig a házastársi együttélés ismét visszaállittatik, avagy az esetleg megindítandó válóperben a házastársak vagyoni igényei véglegesen rendeztetnek, a megélhetés biztosittassék és h. a férj nem kötelezhető arra, h. a nejének utólag egy összegben térítsen meg a tartási díj fejében oly nagyobb összeget, a melyet kisebb öss .egekben vagyoni ^állapotának veszélyeztetése nélkül fizethetett volna, a fennebbi jogszabályt állandóan akkép korlátozva alkalmazza, h. a kereset beadását megelőző hosszabb időre a tartási dij a nő részére csak akkor Ítélhető meg, ha a nő igényének érvényesítésében tőle nem függő körülmények által gátolva volt,