Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

126 CSALÁDJOG. Ház^sá9'j°ö- 16272. Curia: Felp. azt állította, h. alp. nyavalyatörős és 1894: XXXI. a betegségét házassáura lépésük előtt felp. előtt eltitkolta, ez a t. cz. betegség azonban, akár tudott arról a házasság megkötése előtt Nyavályatö- felp., akár nem, az 1894: XXXI. t. cz. szerint bontó okot nem rés nem bontó Upe2^ (98- aug. 31 343.) _ 0 ' . 16273. Pestvidéki tsz.: Felp. keresete szerint alp. 1896. év nem\ontTok e*ej®n a Daptista-felekezetbe való felvételét óhajtván, vallási ra' jongásba esett, mint elmebeteg elmegyógyintézetbe szállíttatott s ott mint ilyen kezeltetett s ezen tsz. 7089/96. sz. Ítéletével, elmebetegség indokából, gondnokság alá is helyeztetett. A tébolydából való hazatérése után alp. folytono&an azzal vádolta felp.-t, h. unokanővérével folytat viszonyt s felp.-t sértő kifejezésekkel illeti, a mely viselkedésével a kölcsönös tisztelet és becsülésre vonatkozó házastársi kötelességeit sérti meg s ez alapon az 1894: XXXI. t. cz 80. §-ának a) p.-ja értelmében kéri a házasság felbontását. A H. T. a bontó okok megállapításánál kizárólag a házasfelek vétkességét vette figyelembe, a bontó okokat tehát a házastársak vétkes cselekményei vagy kötelességszegö magatartására alapitotta. A mint tehát a bontó okok köréből ki vannak zárva a véletlen események s a sors csapásai, ki vannak zárva az akaratképesség hiánya esetén vagy annak tartama alatt elkövetett, bár oly cselekmények vagy oly magatartás is, a melyek különben a törv. szerint bontó okot képeznének. Miután pedig alp. a beszerzett iratok szerint elmebetegség miatt gondnokság alá helyeztetett s maga felp. is beismeri, h. a gondnokság alá helyezés ma is fennáll, alp. tehát ez idő szerint is elmebetegnek tekintendő, alp. ezen állapotában nem követhetett el és nem követhet el oly cselekményt, mely mint bontó ok a házasság felbontására vezethetne. Ez alapon felp.-t el kellett utasítani. — Budapesti tábla: Hhagyja. — Curia: Hhagyja. (7226/98.) 16274. Curia: Az 1894: XXXI. t. cz. 85. §. utolsó bekez85. §. dése azt rendeli ugyan, h. a házasságtörés okából vétkesnek Eltiltás ujabb nyilvánított házastárs eltiltandó a házasságkötéstől azzal, a kivel házasság kö- a házasságtörést elkövette. A törv.-nek ezen most idézett rendeltésétől. kezése azonban mind annak szövegezését, mind czélzatát tekintve, csak oly esetekre alkalmazható, midőn a házasságtörés mindkét nemileg közösülő fél kölcsönös beleegyezésével követtetett el, nem terjeszthető tehát ki oly esetekre, midőn a férfi házastárs valamely nőszemélyen erőszakos nemi közösülést követ el. A törv. a házasságtörőnek az ő bűntársával való házasság kötését, mint a házasság fennállásának biztonságát veszélyeztető viszonyt kívánja megakadályozni, ez a heryes értelme a H. T. 20. §-ában foglalt házasságkötési tilalomnak is és ezen felfogás egyeztethető össze a B. T. K. 240. §-ának azzal a rendelkezésével, a mely szerint az erőszakos nemi közösülés nem büntettetik, ha a tettes és sértett között a bűnvádi ítélet kihirdetése előtt házasság jött létre. Tekintve már most, h. jelen esetben a megállapított házasságtörés ténye a per adatai szerint J. E. beleegyezése és akarata ellenére,