Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

124 CSALÁDJOG, Házasságijog. abból állanak, h. alp. nyolcz éven át, jóllehet férjével együtt 1894 :XXXL lakott, vele nem beszélt, vele nem érintkezett, férjével idegenül t. cz. viselkedett, őt betegségében nem ápolta és tőle külön lakozott. E 80. §. támogató okok mint előzmények vonták magok után az elhagyást A házastársi és ez az elhagyás, mint következmény, az előbbiek nélkül be kötelességek sem következett volna, ugyanazért egységesen birálandók meg, a súlyos meg- mi következményül adja a H. T. 80. §. o) p.-ja szerinti köteléssértése, mint ségsértést. A midőn alp. e tényeket, a mint a tanuk bizonyítják, bontó ok. jo^os ok hiányában elkövette, vétkessége ezzel bizonyítást is nyert. — Curia: Hhagyja. (99. márcz. 22. 909. Ü. L. 99. 14.) 16269. Curia: A kihallgatott tanukkal bizonyítást nyert az, h. alp. még 1863. évben elhagyta felp.-t és ez utóbbi alp.-t visszatérésre felhívta, de alp. e felhívásnak nem tett eleget, hanem H. G. A.-sal, ennek 1893. okt. 5-én bekövetkezett elhalálozásáig ágyasságban élt. Tekintve, h. alp. azt. h. felp.-nek elhagyására jogos oka lett volna, nem is állította, és így ezen tényével a házastársi kötelességeket súlyosan megsértette; tekintve, h. alp. távollétének folytonossága miatt felp.-nek az 1894:XXXI. t. ez. 80. §. á) p.-jára állapított kereseti joga nem szűnt meg: tekintve végül, h. habár az alp. részéről 30 évet meghaladó időn át más férfival folytatott ágyassági viszonyra nézve, felp.-nek kereseti joga, az 1894: XXXI. t. cz. 83. §-a értelmében, megszűnt, de a 84. §. alapján a 80. §. a) p.-ja szerinti bontó ok kapcsán a felbontás iránti kérelem támogatásául ezen bontó ok is figyelembe veendő : mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatni, a peres felek közötti házasságot az 1894: XXXI. t. cz. 80. §. a) p.-ja és utolsó bekezdése alapján alp. hibájából felbontani és a 85. §. alapján alp. t vétkesnek nyilvánítani kellett. (99. ápr. 7. 432.) 16270. Curia: A perben kihallgatott K. I-né, W. E. és G. M.-né tanuk vallomásából, valamint a per egyéb adataiból megállapítható egyrészt, h. felp. alp. durva bánásmódja miatt kényszerült alp.-t elhagyni, másrészt, h. alp. nemcsak neje és gyermekei eltartásáról nem gondoskodott, de gondatlansága által ugy saját üzletét tönkre tette, valamint neje hozományát felemésztette és életmódja által végre annyira jutott, h. ellene csőd nyittatván meg. vétkes bukás miatt vád alá helyeztetett. Tekintve, h. ezen tények által alp. a házastársi kötelességeket szándékosan súlyosan megsértette s tekintve, h. sem az ismételt békéltetések, sem az ideiglenes elválasztás erdméiryre nem vezetett, a miből következik, h. felp.-re nézve a további életközösség elviselhetetlenné vált: mindezeknél fogva mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával, a felek között fennálló házassági köteléket az 1894 : XXXI. t. cz. 80. §. a) p.-ja alapján felbontani és a 85. §, rendelkezéséhez képest alp.-t vétkesnek nyilvánitani és mint pervesztest a pts. 251. §-a alapján a perköltség viselésére kötelezni kellett. A perben kiderített ténykörülmények nem találtatván elegendőknek, a házasságból származó gyermekek elhelyezése és tartása iránt hozandó határozatra, az ez iránt teendő intézkedés végett az 1894: XXXI. t. cz. 96. §-nak megfelelően az iratoknak