Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

CSALÁDJOG. 119 közhírré tétetett s alp. a tárgyalásra meg nem jelent s igy a per Házassági jog. adatai alapján meg nem állapitható és h. egyáltalán jelenségek sem 1894 :XXXL merültek fel az iránt, h. alp. a házastársi kötelességeit szándé- t. ez. kosán megsértette, vagyis h. az 1894 : XXXI. t. cz. 80. §-a 80. §. alkalmazást nem nyerhet, ennek eseteiben azonban az ágytól és ^ házastársi asztaltól való különélést az idézett t. cz. 99. §-a szerint mindenkor kötelességek el kell rendelni: ezekből az okokból mindkét alsóbiróság Ítéletét súlyos megmegváltoztatni s a házastársaknak hat havi időtartamra való sértése, mint különélését elrendelni kellett. (99. ápr. 6. 284.) bontó ok. 16264. Curia: A per adatai szerint az 1882. máj. 30-án egybekelt házas felek 1888-ig Szent-Istvánban laktak, de itteni tanítói állását felp. ekkor elvesztvén, a felek különváltak és alp. az 1889. jan. 1-én szül. Irén nevü gyermekével anyjához és fivéréhez Kassára költözött, a hova 1889. jul. havában felp. is odajött és alp.-sel a házassági életközösséget visszaállította. Felp. 1889. őszszel erdőőri alkalmazást nyervén, alp.-sel, ennek leányával és édesanyjával a csermelyuti erdőőri lakházba költözött, a hol peres felek az életközösséget 1890. szept. l-ig folytatták, a mely napon alp. — saját előadása szerint — azért hagyta el felp.-t, mert anyja ugyanekkor az alp. fivéréhez Zsadányba költözött és e távozásra felp.-nek az a ténye kény szeritette, h. a háztartás költségeihez semmivel sem járult, alp.-t és gyermekét pedig kizárólag alp.-nek anyja és fivére tartották, de ezenkívül felp. követhette volna alp.-t Zsadányba, e helyett azonban egy idegen nővel már korábban kezdett szerelmi viszonyát folytatta. A B) a.-i helyhatósági bizonyítvány és alp. saját előadása szerint, ez utóbbi volt az, a ki 1890. szept. 1-én a házassági életközösséget megbontotta, azt azonban, h. erre felp.-nek magaviselete kényszeritette volna, nem bizonyította, mert ha az 1888-iki különválást felp.-nek akkori magaviselete okozta is, felp.-nek előbbi tényeit alp. az életközösségnek 1889. jul. havában lett visszaállítása által megbocsátotta; továbbá, mert alp. fivérének és édesanyjának az a határozatlan vallomása, h. ez utóbbi tartotta a felp. nejét és leányát, nem fogadhatók el bizonyítékul arra nézve, h. felp. a háztartás költségeihez semmivel sem járult és h. azon esetre, ha alp. anyjával nem távozik Zsadányba, alp. gyermekével együtt éhezésnek lett volna kitéve; végre, mert az alp. által hivatkozott tanuk vallomásával az a körülmény sem nyert bizonyítást, h. felp. abban az időben más nővel folytatott szerelmi viszonyt, mivel Sz. A. tanú ily viszonyról semmit sem tud, az 1897. jan. 25-én kihallgatott B. Gy. pedig csak a kihallgatást megelőző „mintegy két év" óta folytatott ágyassági viszon}rt bizonyít felp. ellenében. Tekintve, h. alp. az által, h. a házassági életközösséget 1890. szept. 1-én igazolatlanul megbontotta, ezen magaviselete által a házastársi kötelességeket súlyosan megsértette, valamint különösen tekintve, h. alp. ezen kötelesség sértést tetézte azzal, h. az 1892. márcz. 1-én, Csángón szül. A. B. nevü fiának származására nézve, daczára annak, h. ezen gyermek a keresztelési anyakönyvben törv.-es születésűnek lett bevezetve, F. J.-né