Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

112 CSALÁDJOG. Házasságijog. kérte, azért nem bontatott fel, mert a felp. olyan adatot nem Í894 : XXXI. szolgáltatott, melylyel ez a panaszolt tény bebizonyitottnak volna í. cz. tekintendő. (96. decz. 2. 3662.) -- Curia: A kihallgatott tanuk 80. § egybehangzóan vallottak, h. felp.-nőt idegen férfival oly helyA házastársi zetben látták, mely a nő részéről házastársi kötelessége szándékötelességek ^os £s 0ly súlyos megsértését képezi, h. felp.-re nézve az életsutyos meg- közösség e miatt elviselhetlenné vált, a házasság tehát az sértése, mint 1894: XXXI. t. cz. 80. §. a) p.-ja alapján az alp. vétkességéből bontó ok. helyesen lett felbontva és pedig annyival inkább, mert alp, maga beismerte, h. harmadik személylyel ismeretsége volt. Ellenben, minthogy a per adatai arra nézve kellő bizonyítékot nem szolgáltattak, h. alp. állandóan erkölcstelen életet folytatott s igy az idézett t. cz. 80. §-ának c) p.-ja nem alkalmazható: a másodbiróságnak eme c) p.-ra alapitott rendelkezését mellőzni s illetve e tekintetben az elsőbiróság Ítéletét kellett hhagyni. (97 máj. 5. 1497.) 16251. Pestvidéki tsz.: Nem volt figyelembe vehető alp. azon kifogása, h. a szándékos és jogos ok nélkül való elhagyás a H. T. 77. §-a értelmében, azon előfeltétel fenforgása esetén képez bontó okot, ha az elhagyó házasfél az életközösség visszaállítására birói határozattal fehivatott s ennek igazolatlanul nem tett eleget. A H. T. 77. §. a) p.-ja értelmében ugyanis azon elhagyott házasfél kérheti az ott jelzett birói felhívás kibocsátását, ki az elhagyóval, a jogtalan és szándékos elhagyás daczára is hajlandó az életközösséget visszaállítani. Ezen, a visszatérésre vonatkozó felhívás kibocsátásának kérésében nyilvánuló készség csupán, mint a visszafogadásra való kötelezettség is, a bíróilag megszabott határidő tartamára terjed ki, a mely határidő alatt, a törv. világos szavai szerint, csakis ezen határidő alatt, az elhagyott az elhagyót, ha ez az életközösséget vissza akarja állitani, visszafogadni köteles. A 77. §. a) p.-ja tehát csakis ezen esetet öleli fel s igy a törv. ezen intézkedésének alapgondolata a visszatérés feltételéhez kötött megbocsátás. Más azonban azon eset, ha az elhagyott az elhagyónak szándékos és jogtalan tényét {az életközösség megbontását) megbocsátani s az életközösséget visszaállítani nem hajlandó. Ezen eset nem vonható a 77. §. a) p.-ja alá, a mely szakasz sem magát az elhagyás tényét, hanem a visszatérés igazolatlan megtagadását tekinti bontó oknak. A törv. nem kívánta az elhagyottat arra kényszeríteni, h. az elhagyót, ha ez az életközösséget vissza akarja állitani, minden esetben vissza is fogadja, mert különben a bontó ok elenyészik. A 77. §. a) és a 80. §. a) p.-jának szembeállítása önként a vázolt különbségek megállapítására vezet. Az elhagyott tehát, ki az életközösség szándékos és jogtalan megbontását megbocsátani s az elhagyóval az életközösséget visszaállítani nem hajlandó, nincs elzárva attól, h. ez esetben az együttélésre vonatkozó eggik legfőbb házastársi kötelezettségnek, a jogtalan elhagyásáan s a jogtalan és tartós különélésben rejlő sídyos megsértését, mint bontó okot, a 80. §. a) p.-ja alapján ne érvényesítse, a mennyiben a megkívánt egyéb törv.-es